Az éj leple alatt törtek rá

Galambos Ferenc mesztegnyői plébánosra április 5-ére virradó hajnalban maszkos rablók támadtak, és a templomfelújításra nyert mintegy húszmillió forintot követelték tőle. Arra számítottak, hogy otthon tartja a pénzt, ezért törtek be hozzá.

A fürdőszoba ablakán át jutottak be, s egyikük nyomban ütött, amikor a pap kinyitotta a fürdőajtót, ahonnan gyanús zajok szűrődtek ki. Egy hajszárító zsinórjával és egy DVD-játszó kábeljével összekötötték a kezét és a lábát. A páncélszekrény kulcsát követelték tőle, s mivel a szekrényből csak néhány ezer forint került elő, ütlegelték a középkorú plébánost. Husánggal és zseblámpával ütötték, ahol érték, s a bokája táján meg is szúrták. Hiába mondta nekik, hogy nem találnak nála több pénzt, csak nem akarták abbahagyni. Fél óra múlva, maguk mögött hagyva a feldúlt plébániát, csalódottan távoztak. Majd meghagyták a több helyen vérző plébánosnak, hogy csak öt perc múlva értesítheti a rendőröket.

Az él­te­tő Ter­mé­szet kró­ni­ká­sa

Születésnapi beszélgetés Schmidt Egonnal

A szó régi és örök értelmében úriember. Számára természetes az adott szó szentsége, a megbízhatóság és a pontosság. Schmidt Egon családtag az Új Embernél. Immár több mint tíz éve gazdagítja jegyzeteivel a hetilapot, a kiadó gondozásában egymás után jelennek meg albumszépségűre megálmodott ismeretterjesztő munkái, népszerű gyermekkönyvei. A szerkesztőségben gyakran találkozhatunk vele. Tapintatos, lényegre törő. Megállítjuk, kérdezgetjük, mert keressük az alkalmat, hogy ha röviden is, de szót válthassunk vele.

Felfedezni a csodát

 „Az egyházban veszitek majd észre, hogy nemcsak barátai, de testvérei is lehettek minden embernek” – mondta Antonio Maria Vegliò érsek, az elvándorlók és úton levők pápai tanácsának elnöke múlt vasárnap a mátraverebély-szentkúti cigányzarándoklaton, köszöntve az elsőáldozáshoz járuló harmincnégy gyermeket.

A testvériségről a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen

Krisztus mennybemenetelének ünnepén (június 5.) már a kora reggeli óráktól kezdve egymás után érkeztek az idei cigányzarándoklat résztvevői nemzeti zarándokhelyünkre, Mátraverebély–Szentkútra. A közelebbi s távolabbi települések cigány közösségeit a ferences atyák fogadták a szabadtéri oltár előtt. A köszöntés után imádsággal, énekekkel, tanúságtételekkel készültek az ünnepi szentmisére. Az arnói fiatalokat a ferences kisnővérek segítették néhány kedves szóval, az érdi apróságokat – miközben szüleik, nagyobb testvéreik imádkoztak – Teréz anya nővérei pátyolgatták.

A félelem örömre fordul

 Húsvét estéjén a tanítványi csapat megfélemlített, a világtól elkülönült gyülekezet: elvesztette pásztorát, vigasztalanul elárvult, teljesen magára maradt (vö. 14,18). Jézus váratlan megjelenése feloldja elszigeteltségüket, szorongásukat, görcseiket. Az Úr, akárcsak húsvét este, mindig eljön egyházához, közösségeihez: hozzánk is, amikor kishitűségünkben magunkba kívánnánk visszahúzódni, amikor reménytelenségünkben magunkba akarnánk tokosodni. A félelem örömre fordul, amikor a tanítványok látják a vendég sebhelyes kezét és oldalát. Jézus önazonosságának és felismerhetőségének ugyanis nincs más jele, mint szenvedésének magán viselt „nyomai”. Aki most megdicsőült testben jelenik meg, azonos azzal, aki három nappal korábban a kereszten meghalt. A Feltámadottról szólni tehát ugyanazt jelenti, mint a Megfeszítettről, és ez fordítva is igaz.

Tü­zek, vi­zek hír­nö­ke

Já­nos a Ti­tok elő­hír­nö­ke, az egyet­len, akit Ke­resz­te­lő­nek ne­vez­tek a kor­tár­sai. Izaiás pró­fé­ta ír­ta ró­la. „Nézd, el­kül­döm kö­ve­te­met, hogy elő­ké­szít­se uta­dat…”
Andocson, a „Já­no­sok ol­tá­rá­nál” az ol­tár­ké­pen Nepomuki Já­nos, evan­gé­lis­ta Já­nos és a Ke­resz­te­lő ba­rok­ko­san áb­rá­zolt alak­já­hoz az utób­bi szü­lei, Er­zsé­bet és Za­ka­ri­ás szo­bor­em­lé­ke tár­sul. A Ke­resz­te­lő szőr­ru­hás, akit ko­ráb­ban Il­lés­nek „néz­tek”, hi­szen bőr­övet vi­selt. Az utol­só idő­ben vis­­sza­tér, hogy a Mes­si­ás hír­nö­ke­ként föl­ké­szít­se né­pét az üd­vös­ség­re. A ré­gi pró­fé­ta­ság szel­le­mé­nek meg­fe­le­lő „új Il­lés tá­madt” sze­mé­lyé­ben.

A Par­la­ment előtt az egy­há­zi tör­vény­ja­vas­lat

Négy KDNP-s kép­vi­se­lő jú­ni­us 10-én be­nyúj­tot­ta az Or­szág­gyű­lés­nek a lel­ki­is­me­re­ti és val­lás­sza­bad­ság jo­gá­ról, va­la­mint az egy­há­zak, val­lás­fe­le­ke­ze­tek és val­lá­si kö­zös­sé­gek jog­ál­lá­sá­ról szó­ló tör­vény­ja­vas­la­tot. A tör­vény­ja­vas­lat mel­lék­le­te ti­zen­há­rom egy­há­zat so­rol fel az el­ső ka­te­gó­ri­á­ban, és eze­ket az 1895-ös tör­vény alap­ján be­vett, il­let­ve el­is­mert fe­le­ke­zet­nek mi­nő­sí­ti. A tör­té­nel­mi egy­ház ki­fe­je­zés nem sze­re­pel a ja­vas­lat­ban.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.