Az Irgalmasság oltára Miskolcon

Könnyen lehet, hogy rövidesen zarándokhellyé válik a miskolci minoriták Nagyboldogasszony-temploma. Egy család adományából valósulhatott meg itt az Isteni Irgalmasság oltára, amelyet a jobb oldalhajó Szent József-kápolnájában emeltek a napokban. Bogdan Adamczyk plébános és a képviselő-testület még II. János Pál boldoggá avatásakor határozta el, hogy „oltárrá szervezik”, egy helyen teszik láthatóvá a hívek számára a templom Szent Fausztina-ereklyéjét, az Irgalmas Jézus és a szent életű lengyel pápa képét.

Egyetemes hungaricum

Nemzeti öntudatunk gyakori megnyilvánulása napjainkban, hogy termékeket, találmányokat, szellemi alkotásokat hungaricumnak nevezünk. Bár a katolicizmus – ahogyan neve is ezt tükrözi – egyetemességre törekszik, talán senki sem rója föl nekünk, ha a világszerte elterjedt szeretetláng- mozgalmat is hungaricumként tartjuk számon. A lelkiség alapjául szolgáló üzeneteket ugyanis – a Szűzanya és Jézus közléseit –, 1962 és 1983 között egy hatgyermekes magyar asszony kapta és jegyezte le lelki naplójában.

Tiltakozó ateisták

Világ – nézet katolikus szemmel

Miközben a nagy-britanniai zavargások elképesztő hírei járták be a világsajtót, rövid londoni jelentés adta hírül a The Daily Telegraph-ban, hogy egy hétéves nagy-britanniai kislány ateista (istentagadó) szülei ki akarják venni lányukat a cserkészcsapatból, mivel a cserkészfogadalom szövege Istenre hivatkozik. Szívesen vennék, ha társaival cserkész lehetne, de „ne kényszerítsék olyan szó kimondására, amit nem akar”.

A demokráciának érdeke a lelkiismeretes ember

Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban címmel négyszemeszteres szakirányú posztgraduális képzést indított tavaly szeptemberben a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, közösen a Corvinus Egyetemmel és a római Szent Tamás Pápai Egyetemmel. Az első tanévet a hallgatók és az oktatók sikeresnek tartják, így szeptemberben nemcsak a másodévesek számára folytatódik a kurzus, hanem új első évfolyamot is indítanak.

Otthonuk: a szívünk

A hajléktalanokról és előítéleteinkről

A Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztálya munkatársai augusztus 11-én négy holttestet hantoltak ki Csepel erdős területén. Az esettel összefüggésben hat embert előzetes letartóztatásba helyeztek. Jellemző információ: a helyszínen intézkedő rendőrök szemtanúk szerint letérdeltették a gyanúsítottakat – tudom, tudom, ezt bizonyára a szakmai protokoll indokolja, akárcsak azt, amikor ártalmatlan, nem erőszakos bűncselekménnyel gyanúsított polgárokat megbilincselve, szíjon vezetnek tárgyalásra.

Az újjászületés hitével

Szent Ágoston

Isten, ki mindent létbe hívsz, / Mennyek vezére, ékesen / Ruházod fénnyel nappalunk / S éljünk álmok kegyelmivel, / Hogy így megernyedt tagjaink / Munkára ajzza pihenőnk, / Enyhítse bágyadt szellemünk / S kínos siralmunk törje szét.
Szent Ágoston szerette ezt az imádságot, Szent Ambrus fényfohászát. Milánó főpapja sohasem törekedett teologizálni népszerű verseiben, folyton a szív bőségével mondta ki a legelvontabb igazságokat.

Keresztelõ Szent János fejvétele

Görögkatolikus lelkiség

Az egyházban Keresztelő Szent János különleges tiszteletnek örvend. Neki – s rajta kívül csak az Istenszülőnek – megünnepeljük földi születésnapját is (június 24-én). Nem nyilvános, kötelező ünnepként megtartjuk fogantatása napját (szeptember 23-án). Sőt, minden keddi napot az ő tiszteletének szentelünk, s ilyenkor minden szertartás végén megemlítjük az elbocsátó imádságban. Mennyei születésnapját augusztus 29-én ünnepeljük, régebben szigorú böjttel, ma csak bűnbánati nappal.

Történeti adalékok (I.)

Fedezzük fel a zsolozsmát! (18.)

Sokat jelent a keresztény istentisztelet megértése szempontjából, ha a történetét tanulmányozzuk. Újrafelfedezése annak igényét is kifejezi, hogy szeretnénk minél közelebb kerülni ahhoz, ahogyan Jézus és az ő nyomán az apostoli egyház hitt és imádkozott. A mai liturgiatörténeti kutatások ezért nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy megértsék és leírják azon zsidó közeg istentiszteleti szokásait, amelyben Jézus és tanítványai éltek.