A demokráciának érdeke a lelkiismeretes ember


A Sapientia rektora, Orosz Lóránt ferences kánonjogász szerint keresztény gazdasági szemlélet igenis létezik. A modernitásig ez egységes, összefogott, jól működő gazdasági rendszert jelentett. Megvannak a filozófiai-teológiai alapjai és a középkori előzményei. E gazdasági szemlélet a mai kor problémáinak megoldásához új lehetőségeket kínál. Teológus, üzletember, multicég alkalmazottja és egyetemi hallgató is van a „tanulók” között. Vegyes csapat, de mindenki nagy lelkesedéssel vetette bele magát a közös munkába. „Azért volt fontos elindítani ezt a képzést, hogy ne váljunk skizofrénné – mondta Orosz Lóránt. – Az az ember, aki családapa, családanya, aki a templomban és otthon imádkozik, és aki a gazdasági életben aktív és megpróbál jó vállalkozó lenni, adott esetben ugyanaz a személy. Ma azonban számos olyan tendencia van, ami ez ellen hat. Mi szeretnénk ezeket a feladatokat, felelősségeket újra szinkronba hozni.” Az ötletet az Angelicumtól kölcsönözték, vagyis a domonkosok római Szent Tamás Egyetemétől, ahol a társadalomtudományi karon ilyen képzés már régóta folyik – tudtam meg Baritz Laura domonkos nővértől, aki a Sapientia képzési szakfelelőse, és maga is közgazdász. „Úgy éreztük, hogy erre idehaza is lenne igény, és talán hiányt pótolna.” A tananyag három részből áll. A gazdasági blokkban keresztény szemléletű mikro- és makro-közgazdaságtant oktatnak, a társadalomtudományi blokkban szociológiát, jogot, demográfiát, a teológiai blokkban pedig elsősorban az egyház szociális tanítását és erkölcsteológiát. A közgazdász, vállalkozó és teológus hallgatók körében a teológiai tárgyak voltak a legnépszerűbbek.

„Ez a képzés a lelket leheli a tudományágunkba” – mondta az egyik hallgató, aki maga is közgazdász már harminc éve. Rakonczay Éva hívő katolikus, és szakmája gyakorlása közben évek óta nagy hiányérzet volt benne, de nem tudta, pontosan mi az oka ennek. Amikor azonban meglátta a kurzus hirdetését, úgy érezte, valami ilyesmire vár. Olyan képzésre, amely a szakmájával, a közgazdaságtannal foglalkozik, és alkalmat teremt arra, hogy hívő emberként megoszthassa tapasztalatait, munkája során felmerült aggályait a kollégákkal és a társadalomtudomány, valamint a teológia szakembereivel. És nem csalódott. Amit egykor a Közgázon tanult, az pusztán a pénzcsinálásról szólt. „Pedig semminek nem lehet csak ez a célja – vallja. – Isten azért teremtett minket, hogy egymást támogassuk és szeressük. Harminc évvel ezelőtt az egyetemen erről nem hallottam.”

A tanárok számára is izgalmas tanulást jelent ez a képzés, mondta Papp Miklós morálteológus, aki a lelkiismeret szerepének társadalmi fontosságára hívta fel a figyelmet: „A demokráciának érdeke a lelkiismeretes ember. Nemcsak azért, mert őt nem kell bekamerázni, annyi rendőrt és előírást mögé állítani. Azért is érdeke a demokráciának a lelkiismeretes ember, mert följavítja a törvényeket, tökéletesíti a társadalmi és a gazdasági berendezkedést. A lelkiismeretes szakember bátor, mindig javítani akarja a fönnálló rendszert, és új utakat keres. E képzés során ilyen új utak kereséséhez próbálunk szempontokat adni. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy akarjuk a rendet, nemcsak kicsiben, hanem nagyban is. Gazdaságban és politikában is.” A fenntartható fejlődés és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása a szakterülete Zsóka Ágnesnek, a Corvinus Egyetem oktatójának. Intézetükben kutatják, hogy létezik-e értékvezérelt vállalat, és ha igen, mennyiben különbözik a társadalmilag felelősnek mondott vállalatoktól. Ő e kutatás eredményeit osztja meg a hallgatókkal. Nagy előnye a képzésnek, hogy nemcsak elméleti oktatás folyik, hanem hétköznapi problémákat is feszegetnek. Például Tóth József vállalkozó,  aki vállalat- gazdaságtant tanít és a mindennapi gyakorlatot hozza az oktatásba. Az egyik hallgató, Nagy Ambrus Nóra azért jelentkezett, hogy megtudja, a keresztény ember a mai gazdasági életben hogyan állhatja meg a helyét. A tanfolyam messze felülmúlta reményeit. „Olyan alapismereteket kapunk, amelyek egyrészt megerősítenek minket, másrészt valóban új utakat is mutatnak. Az is csodálatos, hogy első pillanattól nagyon jó közösség alakult ki a tanárok és a hallgatók között.” Ez a jó értelemben vett elitképzés hozzásegítheti az elkötelezett keresztény közgazdászokat, hogy ismereteik, módszereik kovászként átjárják a szakmát, a gazdaságot és a társadalmat. Orosz Lóránt elmondta, hogy mielőtt aláírták az együttműködési megállapodást a felsőoktatási intézmények között, a Corvinus rektora, Mészáros Tamás megkérdezte tőle, tulajdonképpen mire is képesít majd ez a szakirányú végzettség. A szerzetes azt válaszolta, hogy újfajta szemléletmódot ad a szakembereknek. A rektor kicsit elgondolkodott, majd megjegyezte: „Szóval akkor ez egy hobbi.” Lóránt atya azt válaszolta: igen, hobbi. Szent hobbi. A Corvinus rektora ezek után aláírta az együttműködést. Vagyis ő is fantáziát lát benne.