Főszerkesztő és felelős kiadó: Rátkai Balázs
Lapszerkesztő: Körössy László, Szigeti László
Szerkesztőség: Baranyai Béla, Bókay László, Cser István, Elmer István, Kiss Péter, Kissimon István, Koncz Veronika, Nagy Enikő, Pallós Tamás, Rosdy Pál, Szalontai Anikó, Tóth Sándor
Olvasószerkesztő: Koditek Bernadett
Korrektor: Kállay Sarolta
Tördelők: Bukovszki Antal, Fábián Attila, Máté István, Mészáros Ákos
Terjesztés: dr. Vorsatz Brúnóné
Hirdetés: Baráti Annamária
Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág, előfizethető a kiadónál, a Hírker Rt.-nél és alternatív
terjesztőknél
Nyomás: Pharma Press Kft • Ügyvezető: Dr. Dávid Ferenc
ISSN 0133-1205
KÉZIRATOKAT NEM ŐRZÜNK MEG
ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA.
Főszerkesztő és felelős kiadó: Rátkai Balázs
Lapszerkesztő: Körössy László, Szigeti László
Szerkesztőség: Baranyai Béla, Bókay László, Cser István, Elmer István, Fábián Attila, Kiss Péter, Kissimon István, Koncz Veronika, Nagy Enikő, Pallós Tamás, Rosdy Pál, Szalontai Anikó, Tóth Sándor
Olvasószerkesztő: Koditek Bernadett • Korrektor: Kállay Sarolta
Tördelés: Bukovszki Antal, Mészáros Ákos
Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1053 Budapest, Papnövelde u. 7.
Postacím: 1364 Budapest, pf. 111 • Tel.: 317-3933/160; fax: 266-3060
ujember.hu • e-mail: ujember@ujember.hu
Könyvesbolt: 266-0845, konyvesbolt@ujember.hu
Hirdetésfelvétel: 317-3933/171, hirdetes@ujember.hu
Előfizetés, terjesztés: 317-3933/175, terjesztes@ujember.hu
Csekkszámla: OTP VII. 11707024-20168207 sz. • Előfizetési díjak: Új Ember: negyed évre: 3900 Ft, fél évre: 7800 Ft, egy évre: 15 400 Ft. Többpéldányos megrendelés esetén 195 Ft/példány. Előfizethető külföldről is, átutalással a CIB Bank Zrt.-nél (H–1053 Budapest, Szabadság tér 15.) vezetett IBAN: HU 75 11100104-19719407-79000004 sz. számlán, Swift-kód: CIBHHUHB.
Éves előfizetési díj külföldről, átutalással: 180 euró vagy 250 USD.
Az Új Ember hetilap és az Új Ember Magazin digitális változata előfizethető: digitalstand.hu
A jelen óra hasztalan, nem üt, elillan; / csak ami elmúlt szép, csak a halál igaz. Bénító bánatok megvetője, Giosué Carducci olasz költő sorai illenek ahhoz a virágdús római kerthez, ahol megnyugodhat a fáradt vándor; rózsák közt, hol álmok békessége fölé ciprusok árnya hajol.
Hol van ez a kert? A Monte Testaccio (az antik Róma amforatörmelékeiből „épült” halom) negyedben. A közelben Cestius piramisa fehérlik, s a Krisztus előtt 275-ben emelt aurelianusi falak nyújtanak védelmet a békességben alvóknak. Néhány lépésre a középkori Szent Pál-kapu. A kert „szent mező” – Campo santo: az Idegenek Temetője, de hívják Német és Angol Temetőnek is. Neve a történetéből ered.
Kamaszok voltunk egy kollégiumban, nehezebb és könnyebb sorsú lányok együtt. Voltak köztünk olyanok, akiknek már akkorra kijutott a veszteségből, szülők válásából, szomorúságból vagy szegénységből. És természetesen érkezett diáktársunk puhább, kerekebb fészekből is. Panni is ez utóbbiak közé tartozott. Sikeres szülők, rendezett családi élet, jólét adott keretet gyermek- és kamaszkorának. A kilencvenes évek elején jártunk, neki már ekkor volt mobiltelefonja. Mi még azt sem tudtuk, mi az.
Társadalmunk egyre nehezebben birkózik meg az öregedés, a betegség, a halál tényével. A halál, haldoklás, amely a „régiek” bölcsessége szerint is az élet természetes része volt, mára kiszorult a családok életéből. Szeretteink másvilágra költözése kórházban, gyakran a hozzátartozók jelenléte nélkül történik. Életünkből kikopott a háznál való ravatalozás, az elsiratás szokása. Ezt a lassan feledésbe merülő elengedési rítust nem lenne haszontalan újra életünk részévé tenni. Ám megváltozott társadalmi berendezkedésünk aligha teszi ezt lehetővé.
Korunk tele van félelemmel, s igazat adhatunk T. S. Eliotnak: „növekvő rettegés, hogy gondolni sem lesz mire”. Így aztán figyelmet keltő minden „mozdulata” a tudománynak (is), amikor az iménti veszélytől próbálja megvédeni az embert. Tehát nem csupán arról van szó, hogy a vallást mint értéket-értékképzőt vizsgálja elmúlt idők tükrében, hanem a kutatás eredményeiből a jelennek és a jövőnek prófétáljon.
A konstantini béke beköszöntével a székesegyházak és a városi keresztény közösségek mellett a szerzetesi közösségek váltak az egyházi élet fontos színterévé. Az első szerzetes atyák és anyák nem akartak mást, mint az evangéliumot élni és Krisztust keresni. A liturgia végzését – ideértve a zsolozsmát, a közös imát is – nem tartották saját kiváltságuknak.
A nemrégiben Junior Prima-díjjal kitüntetett Göttinger Pál, a Szabadesés rendezője maga mondta, hogy bárkás munkáit elsősorban az elszámoltatás problematikája köti össze. Tán éppen az említett leltártéma, a mérleg elkészítésének kívánalma, kötelessége és nehézsége vezette hát a fiatal rendezőt az ír Michael West darabjához.