Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1665 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Már nem szigorúan titkos

2012-08-12 Szerző: Baranyai Béla

Könyvespolcra

„A marxi–lenini társadalomtudomány bebizonyította, hogy a vallás nem öröktől fogva létezik” – olvashatjuk a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, Hogyan üldözzünk egyházakat? című állambiztonsági tankönyvben. Még mielőtt valaki azt gondolná, visszatért a múlt, elárulom, hogy csak a Fehér Hollók történészi munkacsoport kötetéről van szó (lásd még: Új Ember, 2012. május 13.), melyben egy tanulmánnyal kísérve közreadják Berényi István állambiztonsági tiszteknek szánt, 1963-ban született brosúráját. Mindezt azért, mert a történettudomány – bár nagyra tartja a szemtanúk beszámolóit – inkább a dokumentumokra támaszkodva alakítja ki álláspontját.

Állat

2012-08-12 Szerző: Máté-Tóth András

Parallax – nézetek kora

„Kevéssé tetted őt kisebbé az angyaloknál” – írja a zsoltáros az emberről. A zsidó világképben, hasonlóan más nagy kultúrákhoz, a teremtett valóságnak létezik valamiféle rangsora, melyet a teremtő akarat határozott meg. Az abszolút csúcs az istenség, alatta helyezkedik el a szellemi létezők különféle csoportja, majd az emberek, állatok, növények és az élettelen természeti tárgyak. A hellenizmusban komoly vita dúlt az állatok képességeiről – a keresztény tanításban Szent Ágoston tett rá pontot.

Szépség az ipar nyers geometriájában

2012-08-12 Szerző: Mészáros Ákos

Mizerák István képei Ózdon

A XIV. Ózdi Napok keretében kiemelt rendezvényen vehettem részt. Május végén, az egykori MTI-s fotóriporterről, Mizerák Istvánról kiállítótermet neveztek el az Ózdi Művelődési Intézmények Olvasó nevű épületében. Élet/- művészet címmel nézhetünk meg képeiből egy igényes válogatást, amelyet már bemutatott az elmúlt év során a Magyar Nemzeti Múzeum. Mizerák István (1942–1998) Ózdon élt, az Ózdi Kohászati Művek mint fő témaforrás egész munkásságában fontos szerepet játszott. Az itt készült képei ipari tájak, de nem a korabeli szocialista sajtó felfogása szerint. Az ő vasmunkásai, kohászai, képeinek szinte állandó szereplői, az élet hétköznapjait élő húsvér emberek, minden pátosz, elragadtatás és felesleges optimizmus nélkül, ők csak teszik a dolgukat.

Legenda a múzeumban

2012-08-12 Szerző: Szalontai Anikó

Munkácsy Mihály Szegeden

Kevesebb mint ötven Munkácsy Mihály-kép, több mint hatezer látogató egyetlen este alatt – nem túlzás azt állítani, hatalmas sikerrel nyílt meg a szegedi Múzeumok éjszakáján az Aranyecset című kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. Munkácsy neve ma is tömegeket vonz, a szakemberek szerint ő a legismertebb és legkedveltebb magyar festő. Alkotásain „nőttünk fel”, irodalom- és történelemtankönyveinkben azok végigkísérték tanulmányainkat, de csupán ez a folyamatos jelenlét nem lenne elegendő a sikerhez.