Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1646 a 2754-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Kalkuttai Teréz Szeptember 5.

2012-08-30 Szerző: Szalontai Anikó

A hét szentje

Hogyha beírjuk Teréz anya nevét az internetes keresőbe, a legtöbb találat olyan oldalakra vezet, ahol imádságait, verseit, mondásait idézik. És elsősorban nem keresztény portálokon. Teréz anyát – eredeti nevén Agnes Gonxha Bojaxhiut – az egész nyugati világ tiszteli, és egyik „lelki vezetőjéül” választotta. De a közhellyé koptatott élet himnusza vagy a békeima mögött ma is nyomor és fájdalom van. Teréz anyát idézzük, de vajon valóban elvezet-e minket a másik iránti szeretetre, vagy hátradőlünk, mert úgy érezzük, ha ismételjük a szavait, már meg is tettük, amit kell?

Az elmélkedés és az ima

2012-08-30 Szerző: Ivancsó István

Görögkatolikus lelkiség

A nyugati egyházban egykor vita folyt arról, hogy a visszapillantó elmélkedést, vagyis az elmélkedő beszélgetést lehet-e egyáltalán imádságnak tekinteni. Végül az az általános vélemény született, hogy a visszapillantás önmagában véve nem imádság, ám a tulajdonképpeni imádsághoz nagyon szükséges. Az elmélkedés ugyanis értelmi tevékenység, s ahhoz, hogy imádsággá váljék, az érzelem is nélkülözhetetlen. Gondoljunk csak a hitetlen filozófusoknak azokra az Istennel kapcsolatos, magasröptű eszmefuttatásaira, amelyek nélkülözik a szív odaadását, s a puszta értelem termékei: érzelmek nélkül szó sem lehet imádságról.

A beteljesült idő 3. rész

2012-08-30 Szerző: Kajtár Edvárd

A liturgia alapelemei

Az előző részekben említett liturgikus időfelfogás, vagyis a liturgia általi „időbeli üdvtapasztalat” nem mágia, és semmiképpen sem valamiféle „hitbéli technika” eredménye. Egyszerűen arról van szó, hogy a liturgiában Jézus mindig jelen van, s Jézusnak az időhöz való viszonya meghatározza egyháza „liturgikus időérzékét”.
Milyen Jézus időmegélése? Ismerkedjünk meg röviden két görög fogalommal, amelyek egyaránt az „idő” kifejezésére szolgálnak, de lényeges árnyalatbéli különbség van köztük. A kronosz és a kairosz első szótári jelentése „idő”, de mindkettő más belső tartalommal bír. A kronosz a sorsszerű, megállíthatatlan folyamatot jelenti, míg a kairosz az ebben minőséget adó pillanatot.

Tiszták és tisztátalanok Mk 7,1–23

2012-08-30 Szerző: Székely János

A Biblia üzenete

Az ószövetségi nép körében főként a babiloni fogság alatt és az után erősödött meg a tiszta és tisztátalan dolgok közötti különbségtétel tudata és fontossága. Ebben az időben a zsidóság diaszpórában élt a pogányok között, és az a veszély fenyegette, hogy feloldódik, elvész ebben a pogány tengerben. Egy kisebbségi csoport igen gyakran úgy tekint a többségre, mint ragályos betegségre, mint a nemzettestet veszélyeztető kórra, mint tisztátalanságra, amelytől távol kell maradnia. Így alakult ki a zsidóság körében is az a tudat, hogy a pogány étele tisztátalan, a háza tisztátalan, oda be sem szabad lépni, leginkább pedig nem szabad a pogánnyal összeházasodni.

Egy templom szótlan üzenete

2012-08-30 Szerző: Pallós Tamás

Felszentelték a megújult pannonhalmi bazilikát

Bő évezred szerzetesi lelkiségét, egymásra rakódott építészeti jegyeit, korszakait, ízlésvilágát tükrözi a Pannónia Szent Hegyén 996-ban alapított bencés monostor. Mintha az európai művészettörténet nyitott könyve lenne; lapjain egymást követi a román stílus és a gótika, a reneszánsz és a barokk, a klasszicizmus és a romantika, a „vegyes” XX. század… – és újabban már a nemzetközi kortárs építészet élvonala is képviselteti magát.

A világörökség részét képező apátság rendszerváltás óta tartó régészeti kutatása, rekonstrukciója, fejlesztése zárult le azzal, hogy augusztus 27-én felszentelték az immár belül is megújult Szent Márton-bazilikát. A európai uniós források segítségével lezajlott, a szakrális tér jelképrendszerét erősítő, nagyszabású felújítást Gunther Zsolt és a brit John Pawson vezette. A világhírű designer-építész a szerzetesi közösség igényeit, a műemlékvédelem előírásait és a turisztikai szempontokat egyaránt figyelembe vette a szépséget és praktikumot ötvöző, a természetes fényt kihasználó átalakítás terveinek kidolgozásakor.

A határon túl is együtt

2012-08-30 Szerző: Dávid Zsuzsanna

Szent István-ünnep a Felvidéken, Apátújfaluban

Egyik legigazabb emlékem a gyermekkorból az a pillanat, amikor anyám ölébe bújva találtam menedékre, otthonra a világ furcsa szövevényében. Az ismerős, a kedves mindig befogadott, erőt adott. Szent István királyunk egész országát helyezte Szűz Mária, Nagyboldogasszonyunk anyai védelmébe. Árva népét a legszentebb gondoskodásba ajánlotta. Augusztus 20-án erre a történelmünket ezer év után is meghatározó tettre, a népének gerincét megerősítő királyra, szentre emlékezve ünnepelünk. Az Ipoly völgyének népe, Palócország lakói a határon túl, Apátújfaluban tartották közös megemlékezésüket.

Szent István ünnepe Szabadkán

2012-08-30 Szerző: Kovács Csaba

Szabadkán, az Avilai Szent Teréz-székesegyházban a központi Szent István-napi ünnepség keretében szentmisét mutatott be Székely János esztergom–budapesti segédpüspök.

A püspök szentbeszédében egy tanulmány alapján öt pontban foglalta össze a mai világ „ellenségeit”, melyek között a hit, a vallás, a család is szerepel. A hívek tömege megtöltötte a székesegyházat. A szentmisén jelen voltak a társadalmi, politikai és kulturális élet jeles egyéniségei is.

Egyháziak állami kitüntetése

2012-08-30 Szerző: Magyar Kurír

A Parlament Kupolatermében augusztus 20-án (lapzártánk után) átadták hazánk legrangosabb állami kitüntetéseit. A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült Kocsis Fülöp és Spányi Antal megyés püspök.

A kitüntetéseket Áder János köztársasági elnök nyújtotta át a díjazottaknak Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére. A kitüntetéseket a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló tevékenység elismeréséért adományozzák.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta Harmath Károly, az újvidéki ferences rendtartomány házfőnöke.