Pelczné Gáll Ildikó EP-képviselő: a család és a munka összeegyeztethető

Akármennyire is nem szeretnénk, előbb-utóbb muszáj felnőnünk, a saját lábunkra állnunk, családot alapítanunk, munkát találnunk. Mindez nem könnyű külön-külön sem, hát még egyszerre! No de ha másnak megy, nekünk miért ne menne? A lelkesítő példák mindig jól jönnek. Pelczné Gáll Ildikó európai parlamenti képviselő, feleség és édesanya. Miskolc, Budapest, Brüsszel és Strasbourg között ingázik, miközben három gyermeket nevel. De hogy csinálja? – többek között erről is kérdeztük.

„A nő egyik legfőbb feladata a család összetartása – vallja a képviselő asszony –, erre teremttettünk, képesek vagyunk rá, anélkül, hogy tanultuk volna. A férfi szerepe hagyományosan más, de persze nem árt, ha néha besegít egy kicsit, s kiveszi a részét az otthoni munkából – a többi családtaggal együtt. Nem lehet írásba foglalni, kinek mi a kötelessége, minden családban más a munkamegosztás. Gyermekkoromban apukám nem végzett semmiféle házimunkát, ám nyugdíjas éveiben rákapott a főzésre, s most közösen vezetik a háztartást anyukámmal.” Pelczné Gáll Ildikó nagycsaládpárti. Szerinte minél több a gyerek a családban, annál kisebb teher nehezedik a szülőkre, egyik gyerek a másik tanítómestere lehet, a kicsi a nagyobb mintáját követve például megtanulja, hogyan rakjon rendet a szobájában – így volt ez náluk is.

Koptok között Kairóban

„Az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: »Kelj föl, vedd magad mellé a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg nem szólok neked! Heródes ugyanis keresni fogja a kisgyermeket, hogy megölje őt.« Erre ő fölkelt, éjjel magához vette a gyermeket és anyját, és eltávozott Egyiptomba. Ott volt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: »Egyiptomból hívtam az én fiamat.«” (Mt 2,13–14) „Városban pusztai magányod”

Fülledtség, káosz, nyüzsgés. Halvány, szemszárító homokköd terít be mindent, enyhe porszaga rátelepszik a szürkeségre. A szennyes Nílus lustán, feketén és csendben hömpölyög az érdektelen szigetek mellett, az egyforma betonhidak alatt. Kairó él, túlságosan is, élhetetlenül. Épül, vagy inkább burjánzik. Csak a katonásan sorakozó, rendíthetetlen gízai és szakkarai piramisok állják útját a terjeszkedésnek. A fennsík sivatagi kulisszája lassan félszigetet képez a tömbházak, utak és a feltűnő villák falanszteri áradatában. Vidék és nagyváros keveredik, a félkész lakótornyok sűrű erdejében soksávos pályákon ezrével tülekszik- tülköl a mindenféle kiszolgált, megbütykölt, túlterhelt járgány. Az útszélen különböző állatseregletek, nyájak vonulnak vagy hevernek a szűk „járdasáv” vegyes hulladék színesítette piszkában.

Merénylet a „Fekete Madonna”ellen

A częstochowai kegyképre december 9-én fekete festéket öntött egy ötvennyolc éves férfi. A kegyképet üveg védi, így nem esett bántódása. Az Alsó-Sziléziából származó, német nemzetiségű tettest őrizetbe vették. (KAP)

Iraki Káld egyetem

Észak-Irakban, Erbil városában új katolikus egyetem alapkövét tette le a káld katolikus egyházmegye. A kurd terület felsőoktatási intézményének 2015-ig kell felépülnie. Észak-Irakban a muzulmánok kevésbé keresztényellenesek, mint az ország déli részén. Az új katolikus egyetemen háromezer fiatalnak kívánnak lehetőséget adni arra, hogy szellemtudományi és természettudományi képzésben vehessen részt. (CiG)

Ötven éve volt a „Reimsi mise”

Az Európai Uniónak adományozott Nobel-békedíj alkalmából Philippe Capelle-Dumont, a francia katolikus akadémia elnöke (képünkön) emlékeztetett arra, hogy a francia–német megbékélés szimbólumaként Charles de Gaulle és Konrad Adenauer 1962. július 8-án találkoztak Reimsben, és együtt vettek részt a székesegyházban a kiengesztelődés szentmiséjén. (KAP)

Az Európai Parlament a kisebbségek jogaiért

A Strasbourgban ülésező Európai Parlament december 12-én határozatot fogadott el arról, hogy a tagállamoknak védeniük kell a vallási és nemzeti kisebbségek jogait, többek között biztosítaniuk kell a nemzetiségek saját nyelvének használatát. (KAP)

Nehézségek Gázában

A Szentföldön a keresztények száma az elmúlt években lényegében változatlan maradt – jelentette a ferences kusztódia december 11-én Jeruzsálemben. Továbbra is nehéz azonban a helyzet a Hamász által uralt Gázai övezetben, ahol másfél millió lakosból mintegy kétezer a keresztény és kétszáz a katolikus. A keresztényeknek itt ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük a mindennapokban, mint a többi palesztinnak. (KAP)

Keresztény helyek elleni támadás

Jeruzsálemben december 12-én az örmény temető kapujára és egy görög ortodox kolostor falára keresztényeket gyalázó feliratokat festettek, és az ott parkoló autók kerekeit kiszúrták. Netanjahu miniszterelnök elítélte az támadásokat. (KNA)

Az Üdvözítő befogadásának ünnepe

Keresztelő Jánost idézte XVI. Benedek pápa advent második vasárnapján: „A pusztába kiáltónak a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!” A mai fogyasztói társadalomban, ahol az emberek a tárgyakban keresik a boldogságot, Keresztelő Szent János arra tanít, hogy ismerjük fel a valóban fontos értékeket: a karácsony ne csak külsőségekben gazdag és csillogó ünnep legyen, hanem Isten Fiának ünnepe, aki azért jött, hogy békét, életet és valódi örömet hozzon az embereknek.

Az 1926-ban elhunyt, varázslatos fantáziájú, mélyen hívő katalán építész, Antoni Gaudí 1883 óta épülő fő művét, a barcelonai Sagrada Família- (Szent Család-) templomot XVI. Benedek pápa bazilikai rangra emelte, amikor 2010. november 7-én megszentelte a már tető alá került s így belülről szinte teljessé vált épületet. Az újabb képek tanúsága szerint a kereszboltozat felett elkezdődött a központi Jézus Krisztus-torony szerkezetének kialakítása, amely százhetven méteres magasságával – az ulmi székesegyházat megelőzve – a világ legmonumentálisabb templomtornya lesz. A neogót-(új)szecessziós bazilika építése várhatóan 2026 és 2028 között fejeződik be.