Ma beteljesedett

A Biblia üzenete

A pusztában töltött „hivatástisztázó lelkigyakorlata” után Jézus visszatér szülővárosába. Lukács tudatosan emeli ki szövegében Galileát, amely számára a beteljesedés hirdetésének és csodás megvalósulásának helye, ugyanakkor a sokszori meg nem értésé is. A kettő együtt teremti meg a hangsúlyos folyamatosságot az ó- és az újszövetség közössége között.

Lukács külön megjegyzi, hogy Jézus a „Lélek erejével” tér haza, azaz egy megvilágosító istentapasztalattal: ő maga hordozza a Lelket, s ez egészen biztosan érezhető volt a megszokott környezete számára is. Jézus tanítói tekintéllyel, a későbbi mester szavainak erejével és hatalmával hirdeti meg a várva várt jubileum éve eljöttét.

Krisztus az oltár (2.)

A liturgia alapelemei

Az oltár a templomban, ahogyan ezt a legutóbbi alkalommal végiggondolhattuk, amolyan „gravitációs pont”, amely nemcsak a tekintetünket vonzza, mivel a templomtér középpontja, hanem egész személyünkre ilyen „hitbéli mágnesességgel” hat. Nyilván szubjektív vélemény, de számomra a templom és az oltár szentelésének szertartása teológiai mélységben, szimbolikában, dinamizmusban vetekedik a húsvéti vigília szertartásával.

Bosco János január 31.

A hét szentje

Mindennapi életünknek szerves része a vidámság, ám éppen az örömhír hirdetésében ritkán találkozunk a humorral. Vannak azonban olyan szentek, akik hidat tudtak építeni a hit és a nevetés közé. Ilyen Néri Fülöp és Bosco János is. A kortársaik őrültnek, jobb esetben Isten bolondjának tartották őket, pedig meglehet, valójában csak arról volt szó, hogy olyan szoros baráti kapcsolatot ápoltak Krisztussal, amely megengedi az önfeledtséget.

A tékozló fiú

Görögkatolikus lelkkiség

A nagyböjtre való felkészülésünk – mintegy lelki felemelkedésünk – folyamán „a tékozló fiú vasárnapján” a harmadik lépcsőfokhoz érkeztünk. Görögkatolikus egyházunk a napi evangélium és a liturgikus szövegek alapján ismét arra buzdít: gondolkodjunk el azon, hogyan tudunk igazán naggyá lenni.

Az egész evangéliumi örömhírnek egyik legismertebb és talán legtanulságosabb példabeszéde az, amelyik a tékozló fiúról szól (Lk 15,11–32). Három főszereplője alapján olyan, mint egy kaleidoszkóp: bármelyiket is nézzük, különböző lelki tartalom tárul lelki szemeink elé. A nagyböjt felé haladásunk vándorútján azonban mégis magának a tékozló fiúnak a személye a legfontosabb.

Mária szolgája

Egy palóc szentember emlékére

Trizna Lajos december 30-án távozott a földi térről. Fiatalabb váci gimnáziumi diáktársa, Beer Miklós püspök temette. A csörögi templom kriptájában nyugszik. Búcsújáró, remeteélete volt, a Szent Szűz szolgálatában. Elvégezte a teológiát, de a szentelést nem vállalta. Családja Miksiből (Losonc közeléből) költözött Nógrád megyébe. Berkenyén, majd Balassagyarmaton teltek éveik – a kitelepítés után.

Trizna Lajos „arany kincse” az emberi természet megörökölt vallásos tudata, érzése, amely minden döntését, véleményét, egész gondolkodását átjárta. Szentember volt, ahogyan Bálint Sándor nevezte azokat, akikben „több kézség, hagyomány egyesül”. A teológia után gyógyszerészasszisztensként, majd drogista mesterként ténykedett Balassagyarmaton, végül a szaléziaknál lett portás és ügyintéző.

Erkölcs és jog

Könyvespolcra

Bűn és bűncselekmény. „E két elv társadalomban való aktív jelenléte elengedhetetlen az emberi közösség működésének fenntartásához” – írja Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek legújabb könyvének előszavában. A Szent István Társulat kiadásában megjelent kötetben a bűn (peccatum) és a bűncselekmény (delictum) közötti viszonyrendszer feltárásánál nem csupán arra tér ki a szerző, hogy miben különböznek egymástól e fogalmak, hanem arra is, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással.

A svábok kitelepítéséről

Az Olvasó írja

Marchut Réka és Grósz András történészek örömmel olvasták lapunk megemlékező sorait a sváb kitelepítés emléknapja alkalmából (Elhurcolások százada, Új Ember, 2013. január 13-ai lapszám), és felhívták a figyelmet Rosdy Pál cikkének néhány pontatlanságára, tévedésére. Terjedelmes levelükből a legfontosabb részeket idézzük:

„A potsdami értekezletet (1945. július 17– augusztus 2.) megelőzően már konkrét lépések történtek Magyarországon. 1944. november 28-án Pécsett, a Kisgazdapárt politikai nagygyűlésén Nagy Ferenc elsőként vetette fel a németek kitelepítésének kérdését, amely azonban csak 1945 tavaszán – a német csapatoknak az országból való kiszorítása után – került előtérbe.”

Csikvánd szülötte

Kondor Lajos verbita szerzetesre emlékeztek

A fatimai üzenet terjesztését tartotta életcéljának Kondor Lajos atya, akinek tiszteletére tavaly ősszel emléktáblát helyeztek el szülőfaluja, Csikvánd katolikus templomának falán. Az egyszerű, négygyermekes családból származó Kondor Lajos a győri bencésekhez járt gimnáziumba, s már ekkor a papi hivatásra készült. Tanulmányait a kőszegi Szent Imre Missziós Szemináriumban folytatta, 1946-ban pedig belépett a verbita rendbe (Isteni Ige Társasága). Fiatal szerzetesként még ő sem gondolta, milyen nagy feladatot bíz rá az isteni gondviselés. Személye és szolgálata nemcsak itthon, de a világ valamennyi országában közismert volt a katolikusok körében.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.