Elmélet vagy élet

Két város minden előtt: Budaörs és Miskolc. Városok, amelyekből vagyok, közösségek, amelyek révén megismertem önmagam. Két város, amelyekben repülni tanultam.

Azóta, bármerre járok, az év legalább háromszázötven napján jókedvű vagyok. Ez gyanús. Meg is kérdezik néha: „Miért vagy te olyan vidám? Mire föl? Mire ez a fene nagy optimizmus?” Sokáig csodálkozva visszakérdeztem ilyenkor: „Miért furcsa ez? Az emberek többsége talán szomorú?” „Hát, ha nem is szomorú, de hogy nem bazsalyog nap- és évszakra való tekintet nélkül, az biztos.” A gyakori kérdezgetés hatására elbizonytalanodtam. Lehet, hogy valami baj van velem? Magyarázattal tartozom a jókedvemért? Talán még szégyellnem is kellene?

Művészek az Egy közülünk európai polgári kezdeményezésért

Magyar művészek is odaálltak az Egy közülünk európai polgári kezdeményezés mellé. Pitti Katalin operaénekes, Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója, Hegedűs Endre zongoraművész, Szikora Róbert előadóművész és Oberfrank Pál, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója a kezdeményezés „nagykövetei” lettek. Első találkozójukat február 25-én, az Operaházban tartották.

Meszlényi Zoltán, egyházunkhoz haláláig hű főpap 1892-ben született, Innsbruckban szentelték pappá 1915-ben, később a teológiai doktorátust is megszerezte.

Serédi Jusztinián prímási irodaigazgatóvá nevezte ki, 1937-ben szentelték püspökké. Jelmondatául ezt választotta: Bizalommal és hűséggel.

Mindszenty József letartóztatása után két évvel, 1950-ben, esztergomi érseki helynökké nevezték ki, miután a káptalan nem volt hajlandó megválasztani az állam által támogatott Beresztóczy Miklóst. Meszlényi helynöki székfoglalójában ezt az ígéretet tette: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha!”

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem összefogása

Az alapvetően közös értékrendre, valamint a nagycsaládos létforma által hordozott értékekre tekintettel február 22-én együttműködési megállapodás jött létre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) között. Az egyezmény – amelyet az egyetem részéről Szuromi Szabolcs Anzelm rektor, az egyesület részéről pedig Székely Hajnalka elnök látott el kézjegyével (képünkön) – a nagycsaládokban felnövekvő gyermekek felsőfokú tanulmányainak segítését tűzte célul maga elé.

XVI. Benedek üzenete a magyarokhoz

A Szuverén Máltai Lovagrend Ispotályos Rendje ünnepelni hívta tagjait Rómába, február 6–9. között. A világ száznégy országából mintegy hatezer küldött érkezett, valamint államfők, kormányfők és más nagy tekintélyű személyiségek is megtisztelték látogatásukkal az eseményt. Az ünneplésre azért került sor, mert II. Pascal pápa kilencszáz évvel ezelőtt, 1113. február 15-én hagyta jóvá a rendet Pie postulatio voluntatis című bullájával.

Európa keleti felén a második világháború után illegalitásba vonult a máltai lovagok által képviselt szellemiség, majd a nyolcvanas években elsőként hazánkban jelent meg újra.

– A keresztény világban egyedülálló múltra tekint vissza ez a kilencszáz éves szervezet, ennél már csak maga az egyház öregebb – mondta Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. – A karitatív tevékenység kezdetektől együtt jár az egyházi szolgálattal. Az egyházközségek életéhez ez mindig is hozzátartozott, de nincs még egy olyan szuverén szervezet, amely ilyen nagy múlttal rendelkezne. A rend jelmondata – Tuitio fidei et obsequium pauperum, vagyis: A hit védelme és a szegények szolgálata – meghatározza a szervezet értékrendjét, és kijelöli a feladatait. Az ebben rejlő üzenet és az ebből fakadó feladatok ma éppolyan aktuálisak és égetőek, mint akkoriban voltak.

XVI. Benedek pápa bejelentése után azonnal megindultak a kétes értékű spekulációk: vajon milyen lesz az új pápa? Hallva a véleményeket, az a benyomásunk, hogy minden megszólaló inkább személyes vágyait vetíti ki a jövőbe, s nem a világegyház valós helyzetének ismeretéből fakadóan fogalmazza meg szempontjait.

A legjózanabb gondolatokat maga a távozó pápa mondta utódáról, még ha közvetett módon is. Beszédének szívében egy mélységes alázatról, ugyanakkor egyházszeretetről és felelősségérzetről tanúskodó mondat áll: „…a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve, és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére.” Joseph Ratzinger olyan ember, aki ismeri a „mai világot”. Erről tanulmányai, könyvei, előadásai tanúskodnak, amelyeket nemcsak a katolikusok, de minden keresztény, sőt, a mértékadó nem keresztény tudósok, államférfiak is komolyan vesznek.