„Vigyázzanak Szent István örökségére!”

A civilizált világban a hit meggyengült. A rendnek úgy kell végeznie karitatív munkáját, hogy az valóban hívő meggyőződésből fakadó tanúságtétel legyen. Motiváció nélkül a karitatív munka csupán jótékonykodás. Az igazi jó cselekedet belülről fakad. Kozma Imre atya így összegezte a kilencszázadik évfordulóhoz kapcsolódó tanácskozásokon elhangzottakat. A Pápai Gergely Egyetem aulájában tartott konferencián többször is szóba került a magyarországi máltai tevékenység – a lovagrend magyarországi szervezete, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat –, amelyet elismeréssel méltattak. A rend vezetőinek értékelése szerint ez mind közül a legtalálékonyabb, legsokoldalúbb, leghatékonyabb. Ennek is köszönhető, hogy a rend vezetése Kozma Imre atyát jelölte ki arra, hogy a teljes szervezet nevében és a rend képviseletében köszöntse a szentatyát.


XVI. Benedek pápa február 9-én a Szuverén Máltai Lovagrend tagjaihoz intézett beszédében kiemelte, hogy a rendet már kezdetektől fogva jellemezte az egyházhoz és Szent Péter utódjához való hűség.

Kozma Imre atya így idézte fel a találkozását a pápával:

– A máltai nagymester, Matthew Festing így mutatott be a szentatyának: Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, irgalmasrendi szerzetes.

Mondtam egy hosszú mondatot a máltai tevékenységről, megemlítettem Csilla von Boeselagert (a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszteletbeli örökös elnökét), és a keletnémet menekültek befogadását. Amikor ide értem, felcsillant a szeme, egy picit elmosolyodott, és azt mondta: „Örülök, szeretem a magyarokat.” Szóltam az irgalmasok magyarországi újrakezdéséről. Felemelte fáradt tekintetét, s egy olasz szót ejtett ki: „Coraggio!” (bátorság). Hosszabb beszélgetésre nem nyílt lehetőség, sürgetett a ceremóniamester, de amikor elindultam, mintegy utánam szólt: „Vigyázzanak Szent István örökségére!” Úgy éreztem, ez egy olyan üzenet, amely a magyarság egészének szól. Mindenkinek, függetlenül attól, hogy tanításnak vagy tehernek érzi-e. Ezt üzente a pápa a magyaroknak. És miután két nappal később bejelentette lemondását, azt hiszem, mondhatom azt, hogy ez XVI. Benedek pápa utolsó üzenete, amelyet a magyarokhoz címezett.