Ez az a nap!

Szerző:

2013 A közösség ereje

Értékvesztett és válságoktól szenvedő világunkban egyre fontosabbak az egységben és szeretetben megvalósuló nagy keresztény találkozók. Egyre aktuálisabb számunkra a bibliai igazság, hogy „egymás hite által épülünk”. A keresztények közössége erőt hordoz: a testvériség erejét, a szeretet erejét, a hit megvallásának erejét. Nincs keresztény, akinek ne volna szüksége erre a megerősítésre. Ebben részesültünk 2013. június 1-jén, szombaton, a Papp László Sportarénában, az Ez az a nap! ökumenikus dicsőítő nap idei rendezvényén.

Vatikán

Szerző:

Két enciklikát tervez a pápa

Ferenc pápa a hitről és a szegénységről készül kiadni tanító körlevelet – tájékoztatta a sajtót egy dél-olasz (apuliai) főpásztor, aki a hírt magától a szentatyától tudta meg ad limina látogatása alkalmával. A hitről már XVI. Benedek is enciklikát akart kiadni, de – mint Federico Lombardi vatikáni szóvivő hangsúlyozta – Ferenc pápa természetesen nem elődjének írását fogja megjelentetni a saját neve alatt. (KAP)

Sértő jeruzsálemi falfirkák

Szerző:

Vandálok firkálták össze a Szűz Mária elszenderüléséről nevezett jeruzsálemi Dormitio-bazilika falát – közölte május 31-én az izraeli rendőrség. A keresztényeket sértő héber szavak mellett a falra írták a már ismert félmondatot is – „Ez az ára” –, amelyet korábban szélsőséges zsidó telepesek firkáltak mecsetekre és templomokra a kormány „palesztinbarát politikája” ellen tiltakozva.

Nem valakié, hanem mindenkié

Szerző:

Egy Magyarországon élő brazil misszionárius megrendítő története

Anna Vanessa Loureiro a brazil Shalom Katolikus Közösség tagja, misszionárius. 2009 óta szolgál Magyarországon, egyenesen Rio de Janeiróból érkezett. Mintegy fél éve ismerjük egymást, sokat teázunk, beszélgetünk. A szobámban, a földön ülünk, fényképeket nézegetünk. „Nézd, ők a testvéreim!” – mondja. De valami nem stimmel: Vanessa fekete, a testvérek meg fehérek. Rákérdezek, hogy lehet ez, s Vanessa mesélni kezd…

– Anyukám nem az édesanyám. Amikor a vér szerinti anyám állapotos lett velem, háromszor próbált meg elvetetni. Nem akart engem. Egyszer elment hozzá az egyik nővérem – anyám volt a manikűröse. Segítséget kért tőle, azt mondta, nem tudja, mitévő legyen. A nővérem elmesélte mindezt anyukámnak, aki meglátogatta az anyámat, és felajánlotta neki, hogy lakjon náluk, amíg megszületek, ők majd gondoskodnak róla, aztán kitalálnak valamit. Nem voltak barátnők, csak szomszédok. Anyám elfogadta a meghívást. Dolgoznia sem kellett, mindent megkapott a családomtól, cserébe nem ivott, nem cigarettázott. Egyszer a vér szerinti apám felkereste, s elmondta, hogy nem akar vele maradni, és nem akar foglalkozni velem. Többé nem is jött vissza. Az igazi anyám magas volt és fekete, az igazi apám alacsony és fehér. Volt még két másik nővérem is, akik a nagymamánál éltek, de őket sosem láttam.

Életvédők fóruma

Szerző:

Gyermekvédelem: az AnyaBaba-barát szemléletről

A Magyar Katolikus Családegyesület Életvédő Fóruma május 17-én, pénteken tartotta legutóbbi ülését.

Az új fórumtagok, Faragó István, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének elnöke és a perinatális szaktanácsadással foglalkozó Juhász Ibolya bemutatkozása után Bíró László családreferens püspök ismertette az életvédelemmel kapcsolatos legfrissebb nemzetközi híreket. Elmondta, hogy Ferenc pápa május 12-én, a Regina coeli imádságban külön köszöntötte a meg nem született gyermekek élethez való jogáért felvonuló olaszokat, hangsúlyozva, hogy ebben a kérdésben európai szintű összefogásra van szükség.

Családi kör

Szerző:

Felkészülő

Ötödikeseimmel Arany János Családi kör című versét elemeztük. Az első órán a szövegre koncentráltunk, megnéztük a vers szerkezetét, rácsodálkoztunk a gyönyörű költői képekre, végigvettük a szereplőket, és jót nevettünk a „fiam, Sára” megszólításon. A házi feladat a versbeli családra kérdezett rá: Milyen a viszony a családtagok között, milyen a légkör a családban?

Ékes Virágszál

Szerző:

Mária a Gyermekkel Buda várfokán

A talapzat már készen áll. A négy méter magas bronzszobor öntésre vár, de a kisebb gipsz tanulmányszobor látható volt nemrégen – kiállításon.

Most is vár csöndes kerti házban a fehér Mária-anya, mint egy szál virág. Legszívesebben imádságra kulcsolnám a kezem. Mögöttem zongora, Liszt-partitúrával. Mellettem két zongoraművész: Klukon Edit és férje, Ránki Dezső, valamint a szobrászművész Mátyássy László. „Ave maris Stella – Üdvöz légy, tenger Csillaga, Isten Édesanyja” – ezek a sorok járnak a lelkemben Liszt dallamába öltözve. Micsoda nyugalom, egyszerűség, harmónia a szoboralak! Némán is énekel a szív, s amíg a messzeségbe tekintő Mária-arcot nézem, valamit megérzek abból, amit „örök nőinek” mond a költő, bölcsességnek az Írás, melyben ekként szól Sapientia: „Az Úr szerzett engem útjai kezdetén, mielőtt bármit is alkotott. Mielőtt a hegyek keletkeztek volna, a halmok előtt születtem. Ott voltam mellette, az ő színe előtt játszadoztam. Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között.”