Dóm tér, Szeged. 2013 augusztusa. Kultikus rockoperánk keletkezésének harmincadik évfordulóját köszönti a Fogadalmi templom előtt felragyogó Szent Korona, míg Beethoven István király nyitánya szól. Az ember az 1984-es szegedi előadás lelki és rendszerváltó forradalmára gondol. Majd hirtelen fényváltás. És sehol többé ünnep, sehol Szent Korona. Csak egy rozsdás vasketrec, amely először a zenészeket nyeli el, a végére az egész nemzetet.
Tagadhatatlanul ünnepi este. Díszelőadás augusztus 20-án, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Erkel Ferenc István király című történelmi nagyoperáját az elmúlt húsz évben többször próbálták feléleszteni tetszhalott állapotából: húzva, rövidítve, áthangszerelve, laza dramaturgiáját igazítgatva, újrafűzve… A mostani kísérlet az ősváltozathoz való visszatérésről, a megviselt, alig olvasható kézirat restaurálásáról, rekonstrukciójáról (és digitalizálásáról) szólt. Hosszú és komoly munka, igazi molyolás előzte meg a szigeti színrevitelt. Az eredmény hasonló ahhoz, ahogy a premier közönsége fogadhatta a darabot az 1885. március 14-i ősbemutatón: az agg szerző és a szent király iránti kötelező és kijáró tisztelettel.
A magyarországi mozinéző két olyan filmmel is találkozhatott mostanában, mely a bosszút állította középpontjába. Bár művészi megformálásukban alaposan különböznek, Nicolas Winding Refn és Niels Arden Oplev egyaránt úgy gondolta, hogy a nagyérdeműnek még nincs elege ebből a témából. A Csak Isten bocsáthat meg című alkotásban Julian (Ryan Gosling) azért kerül bajba, mert nem torolja meg bátyja halálát. A Bosszútól fűtve Magyarországról kivándorolt főhőse, Victor (Colin Farrell) viszont annak rendje és módja szerint mindenkivel végez, aki csak felelős a családtagjai haláláért.
Bár az ellenkezője tűnik kézenfekvőnek, kollégáim a megmondhatói: bizony nem mindig könnyű írni szívünknek különösen kedves témákról, főleg ha a szakmabeliség kényelmesen bennfentes pozíciója sem adatik meg. Így van ezzel Jávorszky Béla Szilárd is, aki mindvégig érdeklődő kívülállóként, rajongásból írta meg A magyar folk történetét. S bár első pillantásra szintén nem nyilvánvaló, jól van ez így.
Ritmus, dallam, szépség, filozofikus mondanivaló és játék. Kétségkívül e szavak jellemzik leginkább Weöres Sándor, a XX. századi magyar irodalom egyik legfontosabb és legkülönlegesebb alakjának költészetét. Számtalan legenda kering bájosan különc természetéről, gyermeki lelkéről és hatalmas tudásáról. Méltó utódja volt az előtte járó alkotói nemzedéknek, amelynek tagjai közül többen a mesterei voltak. Sőt, költészetében a nagy elődök útjai találkoztak is. Babits bölcsessége, Kosztolányi játékossága, Füst Milán érzékenysége mind alakította a fiatal poéta lelkét és pályáját, akárcsak más gondolkodóink, Hamvas Béla, Várkonyi Nándor vagy épp Kodály Zoltán világlátása.
Búcsú a nyártól a Szalézi Part Fesztiválon
Öt augusztusi napon át vitorlázók, fürdőzők, alkotó gyerekek, bulizó fiatalok és a Part FM slágerei fogadták a Balatonkenesére érkezőket. A keresztény értékrendű ifjúsági rendezvényt a Magyarországi Szalézi Rendtartomány támogatta – ezzel is ünnepelve a rend magyarországi letelepedésének századik évfordulóját. A fesztivál szervezőinek egyik célja az volt, hogy a szaléziak családjához szorosan kötődők mellett másoknak is kulturált szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget nyújtsanak. A közösségi együttlét, a zene, tánc, fürdőzés, a teraszon kávézás, pihenés mellett lelki tartalmú programok – reggeli és esti dicséret, szentmise, bűnbánati liturgia és előadások – segítették az elcsendesedést, az élet kisebb-nagyobb kérdéseinek végiggondolását.
Emlékhelyet avattak Budapesten II. János Pál pápa tiszteletére
II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatása új korszak kezdetét jelképezte – mondta Erdő Péter bíboros a pápa tiszteletére elhelyezett emléktábla megáldásakor augusztus 22-én a budapesti Szépművészeti Múzeum előtt.
A magyar és angol nyelvű tábla II. János Pál hazánkban tett látogatásáról, illetve a Hősök terén 1991-ben általa bemutatott szentmiséről emlékezik meg. A pápa címerének vésetét is tartalmazó mészkőtábla a múzeum előtti zöldterületre került. Elhelyezésének pénzügyi fedezetét a Fővárosi Önkormányzat biztosította.