Lengyelország. Hívő katolikus embernek ez a szó egyet jelent Európa egyik utolsó lelki mentsvárával, azzal az országgal, ahol még él az egyház. Ahol a szekularizáció borzalmaival szemben még komoly tömegeket mozgatnak meg zarándoklatok, egyházi ünnepek és az alapvető erkölcsi törvényeket szem előtt tartva az emberek nem adják meg magukat a „halál kultúrájának”. Persze hitük és egyházuk szeretete nagyon mélyen gyökerezik mindennapi életükben. Éljenek akár az amerikai földrészen, vagy dolgozzanak London belvárosában, gyökereik szorosan összekötik őket. A lengyel öntudat és a hit elválaszthatatlan egymástól.

966-ban vették fel a kereszténységet, s ennek biztos fundamentumára építették létüket, kultúrájukat. Istenbe vetett hitük mellett már a XIII. század írásos emlékeiben felfedezhetjük Mária nevét. A Szűzanya tisztelete összekapcsolódott az egyház erősödésével. Ehhez járult hozzá 1382-ben Nagy Lajos király, aki a Czestochowában letelepített pálos rendre a Fekete Madonna-ikon őrzését bízta.

A vatikáni apostoli palota konzisztóriumi termében szeptember 30-án a napközi imaóra keretében Ferenc pápa rendes, nyilvános konzisztóriumot tartott a két boldog pápa szenttéavatási ügyében.

A konzisztórium során a szentatya kihirdette, hogy Boldog XXIII. Jánost és Boldog II. János Pált 2014. április 27-én, húsvét második vasárnapján, az isteni irgalmasság ünnepén iktatják a szentek sorába.

MK

Az észak-olaszországi Bergamóból származó és a közel-keleti helyzetet hosszú éveken át megtapasztalt Pierbattista Pizzaballa ferences szerzetes (képünkön), a Szentföld őre” szeptember 20-án úgy nyilatkozott a német katolikus hírügynökségnek, hogy a közel-keleti keresztények drámai változások elé néznek. A kereszténység gyökerei azonban erősek, s más nehéz helyzeteket is túlélt már ez a kisebbség – fogalmazott a szerzetes, aki biztos abban, hogy „a keresztény kisebbség meg fog maradni, bár talán nem lesz annyira látható, mint a múltban”.

A szíriai helyzetet ugyanakkor egyenesen katasztrofálisnak nevezte Pizzaballa. „Attól tartok, hogy a mély megosztottság miatt az országban a libanoni polgárháborúhoz hasonló helyzet alakulhat ki. Ez a háború hosszú ideig elhúzódhat, és Libanonra is átterjedhet.”

Boldogá avatták Miroslav Bulešilt

Angelo Amato bíborosnak, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusának vezetésével a horvátországi Pulában szeptember 28-án boldoggá avatták Miroslav Bulešil egyházmegyés papot, vértanút, akit 1947-ben az Isztria-félsziget északi részén gyilkoltak meg, miközben a bérmálkozás szentségét szolgáltatta ki.

A Tito-rezsim idején a horvát egyház is kommunista üldöztetést szenvedett. Több mint négyszáz papot öltek meg, kínoztak halálra és végeztek ki a börtönökben, továbbá teológusokat, szeminaristákat, szerzetesnőket és világi híveket is.

Fontos személyi döntések

Ferenc pápa szeptember 23-án fontos döntéseket tett közzé a Római Kúriát illetően. Gerhard Ludwig Müller érseket megerősítette a Hittani Kongregáció prefektusi tisztségében. A hetvenkét éves Beniamino Stellát, a vatikáni diplomataképző főiskola eddigi rektorát a Papi Kongregáció prefektusává nevezte ki. Mauro Piacenza bíboros, a kongregáció eddigi prefektusa az Apostoli Penitenciária élére került. Piacenza bíboros a távozó Tarcisio Bertone bíboros államtitkárhoz áll közel. A Püspöki Szinódus új főtitkára a hetvenhárom éves Lorenzo Baldisseri lett. A pápa már többször említette, hogy a szinódusi munka nyitottabb légkörét kívánja megteremteni. (KAP)

Ferenc pápa szardíniai látogatásáról

A pápa szeptember 22-i szardíniai látogatásának középpontjában az embereknek a gazdasági életben elfoglalt szerepe állt.

A munkanélküliség által sújtott szigetország fővárosában, Cagliariban mindenekelőtt a munka világának képviselőivel találkozott. A munkanélküliség okozta szenvedés egy világméretű döntés, egy rossz gazdasági rendszer következménye, ez vezet ehhez a tragédiához. Az etikátlan gazdasági rendszer középpontjában a „pénz” nevű bálvány áll – mondta a szentatya részben rögtönzött beszédében.

Petrasevics Nikefor József görögkatolikus kanonokra emlékeznek Szikszón

A közelmúltban elhunyt, börtönviselt tudós pap ra, Petrasevics Nikefor József görögkatolikus kanonokra emlékeznek tisztelői október 4-én, a szikszói művelődési házban. Az Orosz Atanáz püspök által vezetett liturgiával megnyíló tudományos konferencián szlovák és magyar néprajztudósok – többek között Barna Gábor szegedi professzor – előadásai hangzanak el a vallási néprajz tárgy köréből.

Mint Földvári Sándor egyháztörténésztől a konferencia szervezőtől megtudtuk, a vallásos népénekek és a bizánci rítusú görögkatolikus egyházi zene neves kutatója, Petrasevics József egy görögkatolikus család harmadik gyermekeként 1915. március 3-án látta meg a napvilágot a felvidéki Eperjes közelében, akkori magyar nevén Csu kaházán (Cukalovce). A többnyelvű, többkultúrájú, szlovákul is anyanyelvi szinten beszélő, de teljességgel magyar identitású családban az édesapa és az idősebb testvér mellett József is az egyházi pályát választotta. Középiskolai tanulmányait a magas színvonalú, hitbéli tartást adó Egri Ciszterci Gimnáziumban végezte. 1941. március 24-én, Egerben történt pappá szentelése alkalmából vette fel a Nikefor nevet.