Federico Lombardi szentszéki szóvivő október 2-i beszámolója szerint Ferenc pápa és a nyolc bíboros október 1-jén kezdődött háromnapos ülésének első témája a püspöki szinódusok tárgyalási módja volt. Ferenc pápa többször kifejezte, hogy a szinódusi és konzisztóriumi üléseknek „kevésbé merev” lefolyását kívánja.

A Püspöki Szinódus 2015-ben esedékes ülése a családpasztorációval foglalkozik majd. A vatikáni szóvivő szerint ezen az elvált és újraházasodott hívek szentségekhez járulásának kérdése is szóba fog kerülni. A megbeszélések első napján jelen volt a Püspöki Szinódus új főtitkára, Lorenzo Baldisseri érsek is.

Pozsonyban ülésezett a CCEE

Erdő Péter bíboros elnökletével október 3–6-án a szlovák fővárosban tartották az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) éves közgyűlését. A helyszínválasztást az indokolta, hogy Szlovákiában az idén ünneplik Szent Cirill és Metód evangelizáló tevékenységének 1150. évfordulóját.

Az ülésen felvették Észtországot a CCEE „nagy családjába”. A püspökök megvitatták többek között azt a kérdést, hogy milyen módon ismerik el, tartják tiszteletben, és mennyire van jelen az egyes európai országok alkotmányában, jogi rendszerében és társadalmában Isten és a vallás.

Gyorsabb eljárás pedofil ügyekben

Ferenc pápa gyorsítani kívánja a kiskorúakkal szemben szexuális visszaélést elkövető egyházi személyek elleni egyházjogi eljárást. A La Stampa című napilap október 2-án bejelentette, hogy ez a kérdés is szerepel a nyolctagú bíborosi tanács megbeszéléseinek napirendjén. XVI. Benedek az ilyen ügyek közül a legsúlyosabbakat egyházmegyei szintről a Hittani Kongregáció hatáskörébe vonta. Ferenc pápa most az érintett papi személyek világi státusba helyezését is egyszerűsíteni kívánja. (KAP)

Római emlékek Nagy Konstantin korából

A Colosseumban Nagy Konstantin korát bemutató kiállítást láthattak nyáron a Rómába zarándokként, turistaként érkezők. A császár életét és korának művészetét tárgyi dokumentumok, többek közt szobrok, érmek, harci eszközök idézték fel a tárlaton. A kiállítás bezárt, a műtárgyak visszakerültek eredeti őrzési helyükre, de Róma ennek ellenére számos emlékét őrzi egykori uralkodójának. Nagy Konstantin Krisztus után 280 és 337 között élt. Ő volt az első keresztény császár. Uralkodása idején, 313-ban adták ki a milánói ediktumot, amely jogokat biztosított a keresztények számára, és megszüntette évszázadok óta tartó üldöztetésüket. A hagyomány szerint Konstantin egy látomás nyomán hagyott fel a keresztények üldözésével, s lett Krisztust követő uralkodója a Római Birodalomnak. Apját Constantinus Chlorust – Diocletianus császár caesar rangra emelte. Feleségével, Helenával azaz Szent Ilonával katonának nevelték fiukat. Az apa halála után katonái fiúgyermekét is caesarnak kiáltották ki, aki követve apja sikereit északon a barbárok ellen harcolt, legyőzve a germánokat és a frankokat is.