Közösen kell szembenéznünk a kor kihívásaival

Bölcskei Gusztáv református püspök a keresztény felekezetek párbeszédéről

Püspök úr, hol tart ma az ökumenikus együttműködés reformátusok és katolikusok között?

– Éppen az őszi zsinatunk ülésén emlékeztünk meg az ötven évvel ezelőtt megnyílt II. vatikáni zsinatról, amely nem egyszerűen a katolikus egyház belügye volt. Sok protestáns megfigyelő vett részt a munkájában, s a kor legjelentősebb protestáns teológusaiként szinte pontról pontra követték és értékelték a zsinati határozatokat. A II. vatikánum olyan határkő volt az ökumenikus mozgalom melletti elkötelezettségben, amely után már nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna meg. Az ökumené történetében voltak intenzív korszakok, amikor a teológiai párbeszéd volt hangsúlyos, gondolok itt azokra a tanulmányokra, amelyek a keresztség, az Eucharisztia és az egyházi tisztség kérdéséről születtek. Kiemelkedik közülük a megigazulástanról szóló 1999-es augsburgi megegyezés a Lutheránus Világszövetség és a Vatikán között.

Sok kérdésben sikerült meghaladni a régi ellentéteket, ugyanakkor azt is megmutatta ez az időszak, hogy vannak bizonyos határpontok, amikor azt mondják a felek a dialógusban, hogy ezen az úton most nem tudunk közösen továbbmenni.

Ima hazánkért

Erdő Péter bíboros a szeretet logikájáról a Szent Margit-emlékmisén

Az ólomszürke, hideg pára a reggeli órák elmúltával is csak lassan, álmosan oszladozott a Margit-sziget fái, bokrai között. Nyögtek az ágak a fagyott hó súlya alatt, s csak itt-ott hallatszott néhány korán kelő madár halk szárnysuhogása. Fehér lepel borította a domonkos apácák kolostorának romjait is, ahol egykor egy királylány, klauzúrába zárva, tizenhét éven át mormolta vég nélküli imáit, s ahova most, áldozatos életére emlékezve tisztelői, példájának őrzői gyülekeznek. A hajdani Nyulak szigetén évről évre hívők sokasága keresi fel IV. Béla leánya, Margit sírját, hogy a szent hozzájárulását kérve, közelségéből erőt merítve próbáljon tovább boldogulni nemzetének és saját sorsának útvesztőiben.

Erkölcs és jog

Könyvespolcra

Bűn és bűncselekmény. „E két elv társadalomban való aktív jelenléte elengedhetetlen az emberi közösség működésének fenntartásához” – írja Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek legújabb könyvének előszavában. A Szent István Társulat kiadásában megjelent kötetben a bűn (peccatum) és a bűncselekmény (delictum) közötti viszonyrendszer feltárásánál nem csupán arra tér ki a szerző, hogy miben különböznek egymástól e fogalmak, hanem arra is, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással.

Új rendház, megújult oktatás

Országjáró

A marista iskolatestvérek karcagi munkájáról

A karcagi marista iskolatestvérek életében újabb fontos állomás érkezett el január 2-án: Ternyák Csaba egri érsek megáldotta új rendházukat. A házról és a Mária Iskolatestvérek rendjének karcagi jelenlétéről a Szent Pál Marista Általános Iskola igazgatónőjét, Nagy Józsefnét és Miguel Mont testvért kérdeztük.

Nagy Józsefné: Korábban önkormányzati iskola voltunk, 2009. szeptember 1-jétől kerültünk az egri érsekség fennhatósága alá. A testvérek is akkor érkeztek, és kezdtek együttműködni a tantestülettel, először csak „megfigyelőkként”. Tavasszal aztán kérvényezték, hogy megkaphassák a fenntartói és a tulajdonjogot, így 2010. szeptember 1-je óta marista iskola vagyunk, az egyetlen Magyarországon. Rajtunk kívül még egy intézmény tartozik a Mária Iskolatestvérek rendjéhez: az esztergomi Nyitott Ház, amely körülbelül kilencven gyerek számára kínál délutáni tanulási és szabadidős lehetőséget óvodástól a középiskolás korig.

Díj az esélyteremtésért

A cigányságért végzett szolgálatának elismeréseként Esélyteremtési Díjat adományozott Székely Jánosnak, az Esztergom–budapesti főegyházmegye segédpüspökének (képünkön) a Napkerék Egyesület, valamint a Somogy Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház. A díjat, Czóbel Marianna iparművész tűzzománcképét január 10-én, Kaposváron adta át Bogdán Imre, a Napkerék Egyesület elnöke, Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő, valamint Berényi László országgyűlési képviselő.

Tíz esztendő krónikája

A II. János Pál pápa által 2002. december 7-én esztergom–budapesti érsekké kinevezett, 1952-ben született Erdő Pétert tíz évvel ezelőtt, 2003. január 11-én iktatták be az esztergomi bazilikában. A „Magyarország prímása” címet is viselő érseket október 21-én emelte (szakkifejezéssel élve kreálta) bíborossá a szentatya. 2004. április 19-én tagja lett az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának, majd 2005. január 24-én az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációnak.

A bíborost 2005. szeptember 7-én választották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökévé, s 2010. szeptember 6-án újraválasztották. 2006. október 5-én az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke lett, majd 2011.szeptember 30-án újabb öt évre elnyerte e tisztséget. 2009. január 16-án a Kultúra Pápai Tanácsának is tagjává tette XVI. Benedek pápa. 2012. október 23-án a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsa tagjainak sorába lépett.

Az egyház mosolygós arca

Születtek rendszerváltó gondolatok alagsorban, találkoztak lelkiségi mozgalmak tornatermekben, ünnepeltek esküvőt műanyag poharas, termoszkávés hittanteremben. Mindegyik megismételhetetlenül nagyszerű volt. Akkor.

Mára viszont eljutottunk odáig, hogy egyházi berkeken belül is megtalálható a minőség, az igényesség, a hozzáértés. Természetesnek kellene lennie annak, hogy két azonos minőségű és árazású szolgáltatás közül azt választjuk, amelyik berkeken belüli. Nem azért, mert megsajnáljuk, hanem meggyőződésből. A ránk bízott erőforrásokért érzett felelősségtudatból… Pláne, ha nem csupán annyit, hanem többet, jobbat tud a berkeken belüli, s még olcsóbb is.

Legyen mindig karácsony…

A karácsony hagyományosan családi ünnep. De hogyan ünnepelnek azok, akiknek nincs családjuk, vagy akiknek nem jut finom étel az asztalukra, sem ajándékot nem kapnak? A Sant’Egidio közösség először 1982 karácsonyán terített ünnepi asztalt mintegy ötven szegény barátjának a római Santa Maria in Trastevere bazilikában. Harminc év elteltével a világ hetvennyolc országában mintegy százhatvanezer szegény barátját látta vendégül. Magyarországon szenteste, illetve karácsony első napján négy városban: a balatonalmádi és monori plébánián, Budapesten a jezsuita Párbeszéd Házában, illetve Pécsett a ciszterci Nagy Lajos Gimnáziumban ünnepelt együtt a közösség összesen mintegy kétszázötven szegénnyel: főként otthontalanokkal, magányos, intézetben élő idősekkel.