Mozaik

Havonta egyszer megjelenő sorozatunk következő és bemutatásra váró szereplőjére nem biztos, hogy illik a fenti cím. Nagyképűség lenne azt állítani, hogy a pumit mi adtuk a világnak. Fogalmazzunk inkább így: mi is csatlakoztunk a Teremtő alkotókedvéhez. Hiszen ezt a kutyafajtát egészen biztos, hogy játékos kedvében találta ki az Isten. A pumi – a puli mellett – ma már az egyik legismertebb terelőkutyánk, nemzeti örökségünk része. Kiváló kísérő- és sportkutya. Hazánk területén, a XVII–XVIII. század folyamán született a puli és egy terrier jellegű pásztorkutya kereszteződéséből. A pulinál rövidebb szőrű, lebicsakló fülű kutya gyorsan népszerűvé vált a pásztorok között, hiszen minden jószág terelésére alkalmas volt. A pumi elnevezést, amely valószínűleg Pomeránia nevéből származik, először 1795-ben írták le, majd Pethe Ferenc is megemlítette a Természet Históriája című művében, 1815-ben. Első ismert tenyésztője gróf Festetics Sámuel volt.

A finnek nemzeti eposzát, a Kalevalát 1835. február 28-án tette közzé Elias Lönnrot néprajztudós. Magyarra többen is lefordították, a legismertebb változat Vikár Béla nevéhez fűződik. A szókapcsolat – Kaleva-lak – jelentése Kaleva földje, azaz Finnország. A műben a finnkaréli mitológia több szereplője felbukkan, így például Ilmarinen, a kovácsisten, a szél és a levegő ura, aki az első kardot és ekét készítette. Leghősiesebb cselekedete a Halál legyőzése volt, „akit” egy vasládába zárva a tenger mélyére süllyesztett. Később aztán az emberek kiszabadították fogságából. Vejnemöjnen, a csendes víz istene, „minden idők énekese” oly csodálatosan játszott hárfáján, hogy „még a fák is vigadoztak, / Mezőn tuskók táncot roptak”. A Kalevala világszerte sikert aratott, a finnek általa ismertebbé váltak, s az eposz a finn nyelv fejlődéséhez is jelentős mértékben hozzájárult.

A Mátyás név jelentése a héber Mattanjah, Mattinjah (Isten ajándéka) szóból ered, s mindenképpen illik arra a férfira, aki az áruló Júdás helyére került a tizenkét apostol közé. Mátyás valószínűleg találkozott a föltámadt Krisztussal, később Etiópiában hirdette az evangéliumot. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték, ezért is szerepel a szent attribútumai között a szekerce, valamint az alabárd, a kard, a kereszt és lábánál a kő. Magyarországon Hunyadi Mátyás, az igazságos uralkodó a legismertebb e név viselői közül, ő az ünnep vigíliáján, 1443. február 23-án született.

Családom és egyéb állatfajták

Négy gyermekünk közül a legkisebb, Krisztina hároméves volt, amikor a nyaralásunk alatt megismerkedtünk egy családdal. Az volt a szokásuk, hogy a szülők a gyermekeiket Mókuskának és Nyuszikának nevezték. Krisztina, amikor ezt meghallotta, azt kérdezte az apukától: „A bácsiéknál minden gyerek állat?”

Nyári Ödönné,
Budapest

Van még jó hirünk

Harminchárom évvel ezelőtt egy tizenhat éves indiai, Assam államban élő fiú, Jadav Payeng észrevette, hogy az otthona közelében, egy folyóparti homokzátonyra kígyókat sodort a víz. Az állatok elpusztultak, mert nem volt erdő a közelben, ahova behúzódhattak volna a perzselő nap elől.

Az ispotályok a keresztény ókortól kezdődően zarándokok, betegek és rászorulók gondozására fönntartott intézmények voltak. A magyarországiak közül csak a Zemplén szívében, a Telkibányán lévő maradt meg eredeti formájában. Alapításáról 1367-ből származó okiratok számolnak be, és a gondviselésnek tudható be, hogy ma láthatjuk. A romok ugyanis tizenöt évvel ezelőtt váratlanul bukkantak elő egy ház alapozási munkálatai során.

A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársainak és a helyi összefogásnak köszönhetően a román kori Alexandriai Szent Katalin-kápolna és ispotály az ország egyik legszebb helyreállított műemléke lett. Az eredeti alapokon építették fel az ispotályhoz tartozó, barátságos, csendes környezetben álló kápolna épületét.

Bemutatták Los Angelesben Jankovics Marcell animációs filmjét, amelyet Madách Imre műve, Az ember tragédiája nyomán készített. A The New York Times kritikusa, Robert Ito terjedelmes cikkében még a bemutató előtt elismerő szavakkal méltatta az alkotót és művét. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a drámai látomás nem a szélesebb közönséghez szól. Az újságíró a rendezőn kívül többek között megszólaltatta Bunyik Bélát, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál szervezőjét és Orosz Márton művészettörténészt, a Szépművészeti Múzeum Fotó és Média Gyűjteményének kurátorát is.

„Hazatért” Debrecenbe november közepén Munkácsy Mihály híres festménye, a Golgota. Összecsomagolt állapotában egy daru segítségével az egyik ablakon át emelték be a harminchat négyzetméteres festményt a Déri Múzeum kupolatermébe. A szállításban tűzoltók is segédkeztek. A műalkotás kétévnyi távollét után érkezett vissza a városba. Ez idő alatt látható volt Bécsben, Pécsett, Budapesten és Szegeden. Most ismét együtt van Munkácsy Krisztustrilógiája: a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota című festmények. A Munkácsy Termet még ebben a hónapban megnyitják a nagyközönség előtt.

Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI