Mozaik

Kacskaringós szűk utcácskák, régi házak, sörözők, barokk paloták, templomok – ez Prága. S még mennyi minden! A következő napokban éppen a taizéi ifjúsági találkozó színhelye, több százezer hívő fiatal úti célja.

Prágát nevezik „száztornyú városnak”, „arany városnak”. Az „arany Prága” név valószínűleg I. Károly cseh király (IV. Károly néven) német-római császár idejéből származik. Ekkor ugyanis arannyal vonták be a vár tornyait. Az elnevezésnek köze lehet az alkimistákhoz is, hiszen a város az aranycsinálók fővárosaként volt ismert. Prága otthont adott csillagászoknak, tudósoknak (és áltudósoknak), rózsakereszteseknek és szabadkőműveseknek egyaránt.

Közös éneklés a Szent István-bazilikánál

A budapesti Szent István-bazilika előtti lépcsőn az idei adventben is lesz – immár harmadik alkalommal – adventi- karácsonyi közös éneklés. Szeretettel várunk minden énekelni szerető, a Megváltó eljövetelét hirdetni akaró embert december 14-én, vasárnap, 10.30 órára a bazilika lépcsőjére. Kottát a helyszínen adunk. A közös éneklést Tardy László, a Mátyás-templom karnagya és énekkarának tagjai vezetik.

Magyarországon a közel hatszázezer fogyatékkal élő emberből mindössze hatvanezer főt foglalkoztatnak. A csökkent munkaképességű felnőttek kilencven százalékának esélye sincs arra, hogy megbecsült emberként élhesse az életét.

Mézeskalács házikót mindenki látott már. De vajon milyen lehet egy egész város, amelynek épületei: a patika, a múzeum, az egyetem, a pékség, a templom, a vasútállomás is mind mézeskalácsból vannak?

Lelkes szervezők idén már ötödik alkalommal arra biztatnak embereket, hogy merjék megálmodni és elkészíteni saját mézeskalács házukat, hogy aztán a sok édes épületből egy nagy terepasztalon mézeskalács város épülhessen.

Közös éneklés a Szent István-bazilikánál

A budapesti Szent István-bazilika előtti lépcsőn az idei adventben is lesz – immár harmadik alkalommal – adventi-karácsonyi közös éneklés. Szeretettel várunk minden énekelni szerető, a Megváltó eljövetelét hirdetni akaró embert december 14-én, vasárnap, 10.30 órára a bazilika lépcsőjére. Kottát a helyszínen adunk. A közös éneklést Tardy László, a Mátyás-templom karnagya és énekkarának tagjai vezetik.

Nemrég Finnországban járva meglepődtem, hogy milyen nagy becsben tartják ott a most is szedhető homoktövisbogyókat. Tucatnyi módon elkészítve kínálják piacokon és drága belvárosi üzletekben.

Az ezüstfafélék családjába tartozó homoktövis két-három méter magasra növő, lombhullató cserje. Apró barnás virágai márciusáprilisban, még a lomblevelek megjelenése előtt nyílnak füzérekbe rendeződve. Hüvelyknyi hosszúságú, keskeny leveleinek felső lapja sötétzöld, fonákja pedig ezüstös. Augusztustól láthatóvá válnak a kezdetben zöld, majd őszre sárga vagy narancsos árnyalatot öltő bogyói, amelyek lombhullás után is a cserjén maradnak.

Idén tizedszer nyitják meg a székesfehérvári püspökség udvarát, ahol jótékonysági és kézművesvásárral, családi és gyermekprogramokkal, szombatonként ünnepi gyertyagyújtással várják a város lakóit.

A belvárosban két színpadon, a Magyar Király Szálló előtt és a Városház téren lesznek az előadások. A koncerteket a városháza dísztermében tartják, a kézműves foglalkozásokat a Hiemer-házban. Hétvégenként neves előadóművészek, helyi tehetséges fiatalok és ismert művészeti csoportok lépnek fel. Hétköznap óvodások, iskolások adnak ünnepi műsort a Városház téren.

Jegyzetet kellene írnom a szeretetről. És azt hiszem, ez a legnehezebb dolog. Mármint a jegyzet. Nem is, inkább a szeretet. Vagy még inkább: jegyzetet írni a szeretetről. Mert szeretni tényleg a világ legnehezebb dolga. Miket beszél ez? Fogadjunk, hogy most ezt gondolod! Mert úgy tudod, hogy szeretni a legszebb, a legcsodálatosabb, a legjólesőbb dolog.