Budapesti busztörténelem

Néhány évvel ezelőtt jelent meg a Jószöveg Műhely kiadásában a Buszos könyv, amelyben egy vérbeli sofőr fényképgyűjteményének legjobb darabjait is megtekinthetjük. Széki Dezső az elmúlt több mint ötven esztendőben szenvedélyesen rögzítette a munkájával kapcsolatos eseményeket, lefotózta a kollégákat, az utasokat.

Tavaszi hérics

Néhány évvel ezelőtt Az év vadvirágának választották a tavaszi héricset – és méltán! Nemcsak kecses virágai, hanem kaporhoz hasonló fimon lombozata miatt is különlegességnek számít. A növényfajt a görög mitológia szépfiújáról, Adoniszról nevezték el (Adonis vernalis), akit egy vadkan széttépett. Szerelme, a szépséges Aphrodité az ifjú kifolyó véréből fakasztotta a héricset – így szól a legenda.

Egyházi épületek újulhatnak meg

A következő időszakban többféle állami támogatásban is részesülhetnek azok az egyházi – szociális és oktatási – intézmények, amelyek az ezt megelőző években nem kaptak elég figyelmet. Közel hetven épület megújulására jut abból a pályázati forrásból, amelynek részleteit Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár ismertette a sajtó képviselőivel.

Gondolatmegálló

Buszra (vonatra, villamosra) várni, ha az embernél nincs újság, könyv, netán mindent tudó okostelefon, néha embert próbáló feladat. Az ember áll, néz maga elé, s ha elég fáradt, gondolkodni sincs ereje. Legszívesebben olvasna, olvasgatna, figyelne valamit. De a megállókban sokszor csak trágár falfirkákat, százéves leszakadt plakátokat vagy az ellopott menetrend hűlt helyét veheti szemügyre. Vagyis némely buszmegállóban várakozni felér egy enyhébb fokú emberkínzással. S ha a busz nem jön, az eső pedig csak szakad… semmi jóra nem számíthatunk.

Szeráfi kincs

Egy eddig ismeretlen Szent Ferenc-életrajzot fedezett fel Jacques Dalarun francia történész. A kicsi, mindössze 120 x 82 milliméteres kódex tartalmazza Celanói Tamás Szent Ferencről írt művét, egy miatyánk-kommentárt és Szent Ferenc Intelmeit. A ferences rendtörténet kutatója szerint az életrajz 1230 körül keletkezett. A könyvecskét, amely eddig egy magángyűjtemény része volt, megvásárolta a Francia Nemzeti Könyvtár.

A Kelemen-széknél

A sok eső nyomán tengerré vált a kiskunsági puszta. Amíg az autó Fülöpszállás felé szaladt, mindkét oldalon óriási vadvizeket láthattunk. A napfelkelte útközben ért, és mint mindig, ezúttal is nagyszerű látványt nyújtott. A főútról letérve a sáros földúton ide-oda kanyarogva, nagyokat zöttyenve kerülgettük a tócsákat, míg a Borda-tanyára értünk, ahol valamivel korábban érkezett barátainkkal találkoztunk.

Kedv, remény, Lilla

Csokonai Vitéz Mihály a magyar költészettörténet egyik szomorú sorsú poétája. Rövidre szabott élete azonban rendkívül fordulatos és kalandos. A mai olvasó ugyan már kevésbé érti, élvezi e költemények nyelvezetét, mégis érdemes néha elővenni a kötetet, s belemerülni a sajátos vers világba. Ajánlom például a Lilla-verseket, amiket a költő múzsájához, Vajda Juliannához írt.

Újranyomtatják a vizsolyi bibliát

A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-biblia) avagy vizsolyi biblia a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvű Szentírás. Károlyi Gáspár és lelkésztársai fordították le magyar nyelvre, a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovits Bálint nyomdász segédkezett. A Biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték meg Vizsolyban. Idén február 18-án, tisztelettel adózva az elődöknek, ismét nyomtatni kezdik.