Lelkiség

Szerzetesség és liturgia

A keresztény létmód egyik alapvető vonása az együttlét, a közösségi lét. Ez nem mellékes vonása hitünk megélésének, hanem annak magjához tartozik. A keresztény embereket összegyűjtő legfontosabb esemény a vasárnapi Eucharisztia ünneplése. Itt születik meg és itt születik újjá az egyház, de igaz ez minden olyan liturgikus alkalomra is, ahol az egyház nevében és az egyház szolgálattevőinek vezetésével Isten tiszteletére összegyűlnek a Krisztus- hívők. Az egyház nevét is innen kapja: egybegyűltek, egybegyűjtöttek közössége – ekklészia (a görög ekkaleó – összehívni igéből).

A Biblia üzenete

A kánai menyegzőn történtekről azt mondja Szent János evangélista, hogy az Jézus „csodajeleinek kezdete” (Jn 2, 11). Kezdet, melyben ott rejtőzik Jézus egész életének csodája. Jel, melyben kinyilvánítja dicsőségét.

Rejtjel ez. Titkot rejt, mely a lakodalmas sokaság előtt rejtve maradt. A násznagy sem tud semmit a bor eredetéről. A vőlegényen kéri számon az italrend fölborulását. A vőlegény pedig értetlenül hallgat. A vendégek meg csak isszák, isszák önfeledten az új bort, anélkül, hogy kérdeznék, honnan való, kinek köszönhető, kinek a nászajándéka. Nem értenek, nem fognak fel semmit abból, ami történik.

A hét szentje

Vágyakozni valamire, de elfogadni annak elérhetetlenségét, és építő módon felhasználni ezt az érzést – ez az emberi élet egyik legnagyobb kihívása. Janssen Arnold végigjárta ezt az utat: bár szíve misszióba szólította, soha nem jutott el távoli földrészekre. Ugyanakkor megalapította az Isteni Ige Társaságát, azaz a verbita rendet, amely ma a világ legnagyobb missziós szerzetesközössége.

Görögkatolikus lelkiség

Az egyházi év legintenzívebb időszaka a szent nagyböjt ideje. Különösképpen így van ez az ősi hagyományaihoz ragaszkodó bizánci egyházban és a mi magyar görögkatolikus egyházunkban is. Igaz, még távol a nagyböjt tényleges kezdete. Még alig léptük át az új esztendő küszöbét. Még alig fejeztük be a fényes vízkereszt ünnepkörét. De egyházunk máris elkezd bennünket felkészíteni, mintegy ráhangolni a nagyböjtre. Egy egész folyamatról van szó: még négy hetünk van hátra, hogy megkezdjük a szent időszakot. Ám addig is minden vasárnap lelki táplálékot nyújt nekünk, főleg az evangéliumból.

A liturgia alapelemei

Az Egyházi Törvénykönyv az oltárról több igazságot is kimond, ezek közül a legelső így hangzik: „Az oltárt, vagyis azt az asztalt, melyen az eucharisztikus áldozatot végzik, szilárdnak nevezzük, ha a padlóval egybeépített formában van kiképezve, és ezért nem lehet elmozdítani; mozgathatónak nevezzük, ha áthelyezhető. Helyénvaló, hogy minden templomban legyen szilárd oltár; szent szertartásokra rendelt egyéb helyeken pedig akár szilárd, akár mozgatható oltár lehet” (1235. kánon, 1–2. paragrafus).

A Biblia üzenete

Jézus megkeresztelkedésének eseményéről mind a négy evangélium beszámol. Az akkori keresztények számára nehéz volt megérteni, miért állt a bűntelen Jézus a bűneiket megvallva Jánoshoz járuló többi ember közé. Máté megsejteti ennek értelmét. Azzal, hogy Jézus alázatosan odaáll a bűnösök közé, és fogadja János keresztségét, ő és János „teljesítik az igazságosságot”. Az igazságosság kifejezés itt az Atyaisten üdvözítő akaratát jelenti, amelyet Jézus egész életével és halálával maradéktalanul teljesít.

A hét szentje

André Bessette a kis út szentje – nem volt rendalapító, nagy teológus, de még pappá sem szentelték. Portás volt, aki Istenbe kapaszkodott nehéz sorsában, majd másoknak is megmutatta a hit életet adó erejét.

Francia-kanadai munkáscsaládba született 1845-ben. Tizenkét éves korában elvesztette szüleit. Árvaként sokfelé megfordult, dolgozott cselédként egy farmon, cipészként, pék- és kovácssegédként, gyári munkásként, ám mivel egészsége gyenge volt, nem bírta a munkát, és előbb-utóbb mindenhonnan elzavarták. Megismerkedett a Keresztes Kongregációval, és laikus testvérnek jelentkezett – az akkor huszonöt éves, beteg, hányattatott sorsú fiatalember tulajdonképpen menedéket kért.

Görögkatolikus lelkiség

A világegyház egyik legősibb ünnepe a vízkereszt. Hivatalosan epifániának (úrjelenésnek) vagy teofániának (istenjelenésnek) hívják; Nyugaton a három királyok ünnepének is nevezik. A bizánci egyházban tartalma ugyanaz maradt, mint kezdetben volt, a niceai első egyetemes zsinat (325) környékén. Ez a tartalom pedig az Úr Jézusnak a Jordánban való megkeresztelkedése, amit az ünnep fő éneke azonnal bemutat: „A Jordánban való keresztelkedésedkor, Urunk…”. Jó ezt tudatosítani egy olyan korban, amelyben örülhetünk, ha az utca embere meg tudja mondani egyházi ünnepeink tartalmát. Talán még sokan tudják, hogy karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy húsvét az ő feltámadásának ünnepe, s már alig-alig ismert, hogy pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére emlékezünk.