Kultúra

Vincent van Gogh az Uránia mozi műsorán

Aki ismerős a Jaffa Kiadó világában, az rég felfedezhette, hogy ebben a hol egyszerűen csak színvonalasan szórakozató, könnyedebb műveket, hol komoly irodalmi értékeket, sokszor ritkaságokat kínáló köny­ves­mű­helyben nagyon szívesen adnak ki egymásnak felelgető, gyakran egy családi alkotókörből kikerült műveket. Olyanokat, mint Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni írásai, vagy Szabó Magda és Szobotka Tibor regényei.

Vajda Pierre, aki eredeti foglalkozása szerint filmrendező, s újabban tévés gasztro­szakértő is, nem egyszerűen egy Jávor Pál-életrajzzal ajándékozta meg azokat, akik a főszereplőt már csak hírből, s nem is mindig csak jó híréből, hanem filmszerepei mellett duhajkodásairól, látványos összetűzéseiről s hasonló kalamitásokról ismerhették.

Valter Ilona fő művének bemutatója a Nemzeti Múzeumban

Kalandos körülmények között bukkant fel az 1970-es években, és további útja is regénybe illő a Seuso-kincsnek nevezett műtárgyegyüttesnek, amelyet ma már bárki megtekinthet a Nemzeti Múzeumban. A tizennégy lélegzetelállító ezüsttárgy a Vagyon, műveltség, hatalom alcímet viselő időszaki kiállításon mondja el történetét a római császárkor és a mesébe illő kincsek iránt érdeklődőknek.

Leány gyöngy fülbevalóval – az Uránia mozi műsorán

Bács Tamás egyiptológus a thébai magyar misszióról

Fenyvesi László barátom telefonált Dinnyésről: rengeteg a liba, vagy nyolcvanezer nagy lilik van a fertőn. Ma már ezek jönnek, de nem volt mindig így.