Kultúra

Negyvenöt éve mutatták be Fábri Zoltán Esti gyorsát

Rónay Györgynek, a Nyugat harmadik nemzedéke kiemelkedő alkotójának, a mélyen hívő katolikus írónak szinte minden regénye, elbeszélése kiválóan alkalmas lenne a megfilmesítésre. Ennek oka Rónay bravúros cselekménykezelése, a cselekményidő filmszerű váltogatása, a számos művében alkalmazott, a filmkészítés vágástechnikájához hasonlatos szerkesztésmódja, és nem utolsósorban kiváló személyiségteremtő képessége. Rónay hősei sokoldalúan jellemzett, élő emberek, akiknek egyediségében az író képes fölmutatni az általános emberit. Mindennek ellenére Rónay epikus műveiből eddig csak két filmes földolgozás készült: egy fekete-fehér nagyjátékfilm 1966-ban és egy színes tévéfilm 1994- ben. Fábri Zoltán talált rá elsőként Rónay világára, ő rendezte az eddigi egyetlen mozifilmet az Esti gyors című regényből.

Vers

Te dúrban sóhajtasz, én mollban hallgatok.
Mérges növények merülnek alá ijedtükben,
illatukat döntő nagy virágok húzódnak össze
kicsire, fáznak, figyelnek kivárásra játszva.
Mi vagyunk körülötted, a növények, meg én.

Vers

Chilében nem voltam soha.
Áll ott egy szép nő egy parkban.
Szétszórja hangját a tenger.
Semmivé ringatja lassan.
Száz évig nézném a nyakát.
Az emberben él egy dallam.

Vers

Egyél harmatot.
Vegyél mandalát.
 
Neved legyen Május Márti.
Rossz fát tegyél sok jó tűzre.
Legyél szín- és tarkapárti.
Ennyit tegyél egyelőre.
 
Igyál esőt.
Vigyél vissza.

Vers

Virágos időkre termett a meglévő,
de még bokrokba bújt a fény.
Fürkésző hallgatást kívánt a világ,
s a szelíd szél
ápolta pázsiton

Paula nyolcvankét éves asszony, függőleges ráncokkal az arcán. Az egyik térdét megoperálták, ezért mankóval jár – ha arra kerül a sor. Nagy nehezen, de megfőzi a vacsorát férjének és magának, délre szendvicseket esznek, reggelire teát és kását. Paula a nap nagy részét könyvjelzők készítésével tölti, díszes könyvjelzőivel egy évben többször is megörvendezteti tágas családját és még tágasabb baráti körét. Az utóbbiak főleg templomlátogatók, jámbor családanyák vagy megtért drogosok.

Riccardo Muti vezényelte május 11-én a római Operaház zene- és énekkarát azon a hangversenyen, amely Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök ajándéka volt XVI. Benedek pápa megválasztásának hetedik évfordulójára. Vivaldi Magnificatja és Verdi Stabat Matere szerepelt a műsorban, Daniela Barcellona mezzoszoprán szólójával. Daniel Barenboim, a milánói Scala főzeneigazgatója (s egyszersmind a berlini opera főzeneigazgatója) június 1-jén vezényli a pápa tiszteletére a Scalában Beethoven IX. szimfóniáját. A pápa ugyanis június 1-jétől 3-ig Milánóban lesz a családok világkongresszusán. (KAP)  

A világhírű osztrák karmester, a nyolcvankét éves Nikolaus Harnoncourt a Münchner Merkurban május 8-án megjelent nyilatkozatában azt mondta, nem tud különbséget tenni vallásos és világi zene között. „Nem ismerek a természetfölöttitől elszakadt művészetet.” Harnoncourt május 10-én vette át a bajor katolikus akadémia Romano Guardini-díját. Guardinihez hasonlóan fiatalkorában ő is sok mindent merevnek látott a katolikus egyházban. De nem a hittel került szembe, inkább bizonyos formáktól idegenedett el. Így például az édeskés szertartások nem tetszettek. A Guardini által is előkészített zsinati liturgikus reform nagyon érdekelte, és igyekezett olyan templomokba járni, ahol azt jól alakították. A Guardini-díjjal nemcsak karmesterként tüntették ki az idős mestert, hanem mint világunkat értelmező gondolkodót is. (KNA)