Pecsét: a fény
Vers
Földi ragyogásban éltem,
de létem
az Ég
áldotta meg.
Földi ragyogásban éltem,
de létem
az Ég
áldotta meg.
Elnyúló, lenyugvó, hosszú
alkonyat –
völgyrésen átbukó szépsége
mint lassan búcsúzó aranykor,
úgy fogad.
Hegyek, tengerek, fenyvesek
felett vetem meg én tanyám,
vakít és áld a Nap s a fény
életemnek – e napnak alkonyán.
Hangolódások 1–3
A KINTI TUDÁS, a külvilágé,
fáradt olajként elúszik,
használhatatlan.
A benti tudás, a léleké,
kibontva napvilágra:
halhatatlan.
Közelkép Van Gogh ihletőiről
Selyempárnánkról föltekintve
nyílik sok ezer szemünk
a ránk pillantó Nap mosolygására.
A versek barátait immár hét éve megörvendeztető, Gryllus Dániel felügyelte Hangzó Helikon sorozat darabjait fülelve legalább két fő vonulat különíthető el. Az énekelt vers hagyományosabb műfajának (Kaláka, Sebő Ferenc, Misztrál) továbbvitele mellett komolyabb vers-újraértelmezési kísérletek is rendre napvilágot látnak (Lovasi András/Heidl György és Lackfi János, Ferenczi György és Petőfi, Both Miklós és Radnóti). Mi több, a színvonalas sorozat két legújabb albuma szinte tükör-hűséggel jeleníti meg e két irányt.
Hobo – Pilinszky. A párosítás Hobo oldaláról nem váratlan, Pilinszky János felől nézve azonban meglepő, s a múlt év végén megjelent korongba először belehallgatva csak bizonytalanságunk erősödik.
Már az állomáson gyaníthatja a turista, hogy híres építészéről, Palladióról nem feledkezett el Vicenza: a közelben lévő bevásárlóközpont az ő nevét viseli. Elhagyva tájékoztató táblába botlunk, amely körsétára hív: a térkép Palladio épületeit mutatja megszámozva. A túra végigvezet a városon, átszeli a Palladio utat, elhalad a Palladio sportszerbolt előtt, és egy ideig pihenni hagy a városi tanács épülete, a Basilica előtt. A körséta gyakran keresztez egy másikat, amely a római emlékeket mutatja be a látogatónak.
Ám ki is volt valójában e híres építész, akinek egy város köszönheti a létét?
Egyszer egy hegymászót megkérdeztek, miért indul el meghódítani a csúcsokat. Mert ott vannak – hangzott az egyszerű válasz. Az igazság azonban valószínűleg összetettebb. Simon Yates és Joe Simpson angol hegymászók 1985-ben nemcsak azért szerettek volna eljutni a perui Andok Siula Grande magaslatára, mert ott volt. Arra vállalkoztak, hogy olyan úton indulnak el, amelyen még senki nem járt: a nyugati, szinte teljesen függőleges falon. Arra egyikük sem gondolt, hogy olyan megpróbáltatásokban lesz részük, melyet érdemes leírni – Magyarországon a Park Kiadó Zuhanás a csöndbe címmel jelentette meg az élménybeszámolót –, sőt, megfilmesíteni is.