Kultúra

Padovát Szent Antal életszentsége és életeszménye tette világhírűvé, de az a bűnbocsánat is, amelyet Enrico Scrovegni igyekezett kieszközölni apjának.

Enrico Scrovegni élettörténetét sűrítve legjobban a Scrovegni-kápolna nyugati falán lévő Utolsó ítélet freskó mondja el. A képen Enricót láthatjuk, ahogyan (a donátor-ábrázolásoknál már megszokott) térdelő testtartásban ajánlja fel kápolnáját az angyalok karának. Mellette egy szerzetest is láthatunk, aki mintegy közbenjár a donátor szándékának teljesüléséért. Miért volt szükség erre a felajánlásra? A lelkiismeretvizsgálatban Szent Antal mellett Dante is Enrico segítségére sietett, aki a Scrovegni-vagyont megalapozó apát a Pokol lakosai közt vette számba.

Vers

                  Nagy Gáspárnak

A napot elfogta valaki
a szél a lombokba visszaült
a lélekvadászt már hallani
méri a csirátlan tiszta ürt
ki gyűlöl minden fényeket
lábai vasbeton oszlopok
bazaltbakancsban lépeget
s tömege alatt ott ropog
 
a csillag-avarba hullt idő.

Vers

                    Nyirő József hazatér

Szent a föld mindenütt, tudom,
s bár békén hagy nyüvek hada,
szedd össze csontkezem, Jézusom,
vezessél engemet haza.

Kőszeg:

Augusztus 25.
KUL-TÚRA: Medve-túra Ottlik módra
Útvonal: Kőszeg–Kálvária–Léka (Lockenhaus) –Hétforrás–Kőszeg
Találkozó 7 órakor a dr. Nagy László EGYMI előtti Gyöngyös-patak-hídnál (személyi okmány szükséges)

Október 6. Ottlik-séta Kőszegen – vezeti: Fűzfa Balázs
Találkozó 10 órakor a Kőszegi Tourinform-iroda előtt (Rajnis u. 7.)

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Minden megvan címmel a száz éve született Ottlik Gézáról rendeztek tárlatot, amely a mára kultuszregénnyé vált Iskola a határon szerzőjének életművét mutatja be. (A Múzeumok Majálisán a Ki vagyok én? Nem mondom meg. Petőfi választásai állandó tárlatáért a múzeum megkapta az Év Kiállítása elismerést.)

Az évfordulós kiállítás címét az író egyik elbeszélése adta. Az első teremben berendezett dolgozószoba valamennyi bútora és tárgya Ottlik Géza hagyatékából származik, de a látogató megtekintheti Esterházy Péter híres alkotását, az egy lapra leírt Iskola a határon eredeti példányát is.

Orhan Pamuk évtizedei

Orhan Pamuk neve az elmúlt hat évben lett számomra ismert. Két ember segítsége kellett hozzá. Egyikük Tasnádi Edit, a török nyelv és Pamuk kitűnő fordítója, a másik a feleségem, Izsó Zita költőnő – Pamuk híres regénye, a Hó, általa jutott el hozzám.
Orhan Pamuk idén tölti be a hatvanat. Mit érdemes elmondanunk róla? Számos irodalmi kitüntetése mellett az egyik legfontosabb a 2006-ban megkapott Nobel-díj: a magyar olvasó a díj átvételének évében hallhatott Pamuk munkáiról először bővebben, könyvei magyarországi megjelentetése akkortájt vette kezdetét.

Seregi Lászlóra emlékezünk

„Valójában outsider vagyok, kívülről csöppentem a balett világába” – vallotta magáról szerényen Seregi László mindig, amikor koreográfusi pályafutásának indulásáról faggatták. Eredetileg grafikusnak készült, majd felvették a Honvéd Együttesbe; a „mozgásszínház” eszköztárán keresztül itt talált rá önkifejezésének legalkalmasabb módjára. A néptánc mellett balettet is tanult; 1957-ben szerződtette az Operaház, ahol társulati tag, aztán balettmester, egy ideig balettigazgató, végül vezető koreográfus lett.

Meg lehet-e közelíteni egy szentet?

A válasz természetesen: igen. De nem akárkinek, és nem akárhogyan. Az sem baj, ha valaki – mert saját útja éretté teszi – segít ebben. Az is lehet, hogy már nem is tudjuk, kitől, mitől indíttatva, merre megyünk, de megyünk, mert jó. Mert egyszerűen csak őt követni és menni jó.

Mindnyájunknak saját utunk van itt a földön. Nem másolhatjuk a nagy példaképeket, még a szenteket sem ezen a téren. De ha figyelünk, útkeresésünk közben meghallhatjuk azokat a gondolatokat, megláthatjuk azokat a történeteket, amelyekre csakis a mi belső húrjaink rezdülnek meg. És ha hagyjuk, hogy egész testünk hangszerként rezonáljon az üzenetre, már nem tudjuk magunkban tartani annak az örömét, és „kénytelenek vagyunk” azt másokkal is megosztani.