Kultúra

Este van,
fogytán a szó
a Házban.
Mosolyog a naplemente.
Már nem emlékszem a szemedre,
olyan voltál, mint október 23-án
az a vidéki, ki félelmét feledve
követelte:
Adjatok helyet! Magyarország az enyém is!

hazaérkeztem a nyelvbe
minden szó elégve
bezár az utca
a hamuba sült ige
nem sétál kedvére

valamikor a sovány vasárnapok
úgy tántorogtak
mint megboldogult mennyasszonyok
a háromnapos lakodalomra
távolról jöttek mégis hazataláltak

Soványodott egregyi Madonna,
Orcád megrezzen a rigószóra.

Vastagodik az esti szürkület,
elém vetődik, Uram, a rettenet,
nem tudom, merről jön,
ki küldi rám a szerelmet.

Nézőtér

Nyolc évvel a forgatást követően, október 4-én a mozikba került a Fekete István regényéből készült Tüskevár. A filmet 2004-ben kezdték forgatni, ám pénzhiány miatt csak tavaly fejezték be. Korántsem volt könnyű dolguk tehát az alkotóknak, akik szerint, ha a film hatására csupán egyetlen apuka is elviszi a gyermekét horgászni, már megérte elkészíteni. De miben más ez a Tüskevár, mint a Magyar Televízió 1967-es sorozata? Színes és szélesvásznú… S miben még?
A történet ugyanaz: két srác, Tutajos és Bütyök a „káposztaszagú” Budapestről a Kis-Balaton sás- és nádtengerébe érkezik, s az öreg csősz, Matula bácsi szárnyai alatt tölti a nyári szünidőt, horgászattal, vadászattal, csupa-csupa kalanddal.

Bebo Károly (1712 körül–1779), a Zichy-család udvari szobrásza faragta kőbe a tűztől, a földrengéstől, illetve a pestisjárványtól óvó védőszentek, Flórián, Néri Fülöp és Borromeo Károly figuráját. A külön álló kompozíciókat 1819-ben egymás mellé rendezve, Fogadalmi oltár formájában állították fel Óbudán.

Vámbéry Árminra emlékezünk

Száznyolcvan éve született, százötven évvel ezelőtt indult legnagyobb útjára Vámbéry Ármin orientalista, turkológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Jóllehet a világhírűvé lett félárva magyar születési ideje bizonytalan; ő maga később az 1832-es évet határozta meg, amikor az angol udvar követe Viktória királynő személyes utasítására felkereste a magyar tudóst, hogy árulja el születésnapjának dátumát. A történet szerint ugyanis a királynő az általa nagyra tartott Vámbéryt minden évben személyesen kívánta köszönteni.