Az 1977 és 2011 között sugárzott, kilenc évadot beragyogó, kereken száz epizódot számláló Magyar népmesék-sorozat, amelyből DVD, sőt társasjáték is készült, s napjainkban az interneten ugyancsak elérhető, immár a maga teljes gazdagságában kézbe vehető – könyv alakban.
Karácsonykor ment fel San Franciscótól nem messze lévő hétvégi házába, ahol január 1-jén, nem sokkal éjfél előtt halt meg álmában. 1930-ban született Szegeden, ott érettségizett a piarista gimnáziumban, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult operatőrként. 1956-ban társaival több ezer méternyi filmet készítettek a budapesti utcákon – ezeket a filmeket csempészte ki Kovács László kollégájával, egy nejlonzacskóban, Ausztrián keresztül Amerikába.
Van Gogh küzdelmes élete és művészete – Azt mondják, a karácsony a szeretet ünnepe, és valóban így is van. A Kisjézus születésének örömére megajándékozzuk egymást, együtt a család, s erre az időre nemritkán azok is szóba állnak egymással, akik egész évben nem is nagyon beszéltek, vagy éppen rosszban voltak. Hiszen annyi minden befolyásolja emberi kapcsolatainkat. De mi történik akkor, amikor véget érnek az ünnepek, és folytatódnak azok a bizonyos szürke hétköznapok?
Hat magyar képzőművész római kiállítása – Hétszázötven évvel ezelőtt, amikor Dante született, Assisi Szent Ferenc már nem élt, de virágzott a ferences rend, a domonkos Aquinói Szent Tamás akkor állt neki nagy műve, A teológiai foglalata írásához, Duns Scotus talán egy évvel később született, hogy Tamással vitázva más úton jusson el a dogmák igazságához, Galileit megelőzve ismert volt az elmélet, mely szerint a Föld forog a Nap körül, véget ért a pápaság és császárság küzdelme az egyházi kinevezések körül, az úgynevezett invesztitúraharc, Giotto két évvel később született, hogy Assisiben megfesse a Szent Ferenc életét megörökítő freskósorozatát, fölfelé ívelt a szellem, érzékennyé vált a kor néhány szelleme (mint minden korban), hogy az emberről a teljesség körében gondolkozzon.
2015. szeptember 11-én töltötte be nyolcvanadik életévét Arvo Pärt észt zeneszerző. Ebben az esztendőben a világ számos pontján, köztük hazánkban is sokszor csendültek fel művei. Budapesten az Észt Intézet szervezésében klub is alakult, ahol olyan filmeket vetítettek, amelyekben az ő műveit is felhasználták. (A nagy érdeklődésre való tekintettel a moziestek jövőre is folytatódnak a BMC könyvtárában.)
Mikulás vagy Télapó? – hangzott el a kérdés az egyik fővárosi mozi termében. A választ ugyan magunk is kitalálhattuk volna, de helyettünk Gryllus Vilmos Kossuth-díjas zeneszerző és előadóművész mesélte el. „Történt egyszer, hogy egyik évben Mikulás vállára vetette a zsákját, amikor is egy nagyot nyilallott a háta, lerogyott, és ágynak esett. Fájós derékkal fekve épp azon töprengett: hogyan fogja elvinni a gyerekekhez az ajándékokat, ha meg se bírja emelni a nehéz puttonyt? Ekkor kopogtattak az ajtaján: Télapó érkezett a messzi északról, aki a hófelhőket fújja-rázza, fehér takaróval borítja be telente a földet. Nos, Télapó csodálkozva látta, hogy Mikulás az ágyat nyomja betegen decemberben, és jószívűen felajánlotta, hogy idén elviszi a gyerekeknek ő a csomagokat, ha kap megfelelő cím- és ajándéklistát. Így is történt, Télapó Mikulás felépüléséig évekig hordta a gyerekek cipőjébe az ajándékokat. De mi történt akkor, mikor Mikulás végre meggyógyult?” A kérdésre Gryllus Vilmos tovább meséli a választ gyerekműsorain – dalokkal, történetekkel, csellóval, furulyával, hegedűvel, angyalokkal, és nem utolsósorban, ahogy ő fogalmazza, mindezt „szeretetbe csomagolva” adja. Legelőször erről kérdeztem.
Kitől való ez az idézet? – kérdeztem a magyarfüzetem fölé hajolva.
− A családi szállóigére gondolsz? Gárdonyitól – felelte anyám, majd kivette a pogácsákat a sütőből, és a forró tepsit a platnira tette. Sosem értettem, hogy nem égeti meg a kezét konyharuha nélkül.
− Ha meghűlt, egyetek belőle. − Azzal magára terítette gyapjúszvetterét, és kiment a kertbe. Tavasztól az első fagyokig mindig ott talált rá az este.
Karácsonyi léleknyitogató Jókai Annával – Jókai Anna szerint annak a nemzetnek, amelyiket számos megpróbáltatás ért, nagyobb a küldetése is, ugyanakkor több kegyelemben részesül. A Kossuth-nagydíjas írót, a nemzet művészét a magunkba nézés dilemmái, az irgalmasság cselekedetei mellett az ünnepvárás, a karácsony misztériumáról, valamint már elkezdett, Átvilágítás című memoárkötetéről kérdeztük.