A magyar költészetben számtalan vers jelent meg a húsvétról, költőinket mindig foglalkoztatta Jézus Krisztus kereszthalála, majd dicsőséges feltámadása. Jelenits István piarista szerzetest, teológust, tanárt kérdeztük.
Januárban jelent meg a zentai születésű vajdasági költő, Bogdán József legújabb verseskötete, A szavak néha kövek címmel. A fehértemplomi plébános életéről idén dokumentumfilm készült. A Nagybecskereki egyházmegye papjával húsvét alkalmából beszélgettünk, azt követően, hogy március 15-i nemzeti ünnepünkön átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést.
„A vallásos ember számára a tér nem egynemű. Törések és szakadások találhatók benne… E tér felfedezésének egzisztenciális értéke van. A vallásos ember mindig arra törekedett, hogy a világ középpontjában telepedjen meg.
A húsvéti ünnepkör történéseiben komoly szerepük van a növényeknek is. A Jeruzsálembe bevonuló Jézus lábai elé virágvasárnapon – a hódolat, az elismerés jelképeként – pálmaágakat terítenek, innen származik az ünnep szép, régiesen csengő latin neve, a „palmarum”, amelyet Ady Endre „pálmák napjá”-nak nevezett.
Szent Benedek ünnepén nyitották meg Pannonhalmán az Egy közös ház címet viselő tárlatot, amely egymástól nagyon különböző, tágan értelmezett közös házakat mutat be.
A márciusi, újraéledő erdő rengeteg élményt kínál. Duzzadó rügyek ülnek az ágakon, az avarra tarka szőnyeget terít az odvas keltike, a szélekre sárga foltokat rajzolnak a virágzó sombokrok.
Kevesen tudják, hogy az Európai Unió zászlajának kék hátterében kör alakban látható tizenkét csillag a tervezők szándéka szerint Szűz Mária tizenkét csillagból álló koronájára utal.
Az idei esztendő Szent László királyunk emlékéve. Kilencszáznegyven éve történt, hogy I. Géza király halálát követően elfoglalta a magyar trónt, majd nyolcszázhuszonöt évvel ezelőtt III. Béla királyunk kezdeményezésére III. Celesztin pápa a szentek sorába emelte.