Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye február 15-én hajnalban hunyt el. A százkét évet megélt asszonyt ismeretlenül is ismerhettük, hiszen nem csupán költőfeleség volt, hanem Radnóti múzsája, a költőhöz síron is túl hűséges társa. Alakja megannyi gyönyörű versben rajzolódott elénk, mosolyát irodalomkönyveink őrizték, s így vált egy egész ország Fannijává.
Mariusnak meg kell halnia – így döntött a koppenhágai állatkert igazgatósága –, s Marius azóta nem csupán eltávozott e földi árnyékvilágból, de húsából oroszlánok laktak jól. A dán főváros állatkertjének fiatal hím zsiráfjáról van szó.
A zsiráf elaltatását az állatkert igazgatója genetikai okokkal magyarázta. Az állat génállománya már túlreprezentált volt az Európában fogságban tartott állatok között. Skandináv sajátosság, hogy az állatkertek feleslegessé vált egyedeit nem elajándékozzák vagy elcserélik, hanem elaltatják, iskolás csoportok jelenlétében felboncolják, és megetetik más állatokkal. Marius is erre a sorsra jutott.
Az új evangelizáció útjai
A nagyszabású TŰZ-evangelizációk után, 1997-ben új korszak kezdődött az életünkben. Hirtelen egy egész missziós mozgalom közepében találtuk magunkat. Hatalmas változást éltünk meg pár év alatt. Hiszen alig voltunk néhányan, akik 1994-ben egyszerűen a szívünkre hallgatva elhagytuk a biztonsági zónánkat, s úgy határoztunk, hogy mindent egyetlen lapra feltéve csakis a missziónak akarunk élni. Most pedig egy anyaországi és határon túli magyarokból, valamint külföldiekből álló, szoros kapcsolatrendszer részesei lettünk. Szövetségeseink nem nagy hatalmú világi vagy egyházi emberek voltak, inkább hozzánk hasonló „őrültek”. Szeretetük és szolidaritásuk mégis megteremtette a hátországot szolgálatunk számára. „Erős vár a testvér” – a ritkán idézett bibliai vers (Péld 18,19) igazságát sokszorosan megtapasztaltuk.
Erkölcstani mozaikok
Már a Homo sapiens is tudta, hogy aki a „mi fajtánkhoz” tartozik, azzal valamilyen közösségben van. Saját fajtájának tagjaival cserekereskedelmet folytatott, házasodott, együttműködött, míg más emberfajokkal küzdött. Később az ókori görög filozófusok, a szofisták a városállamokat járva megállapították: vannak olyan törvények, amelyeket mindenhol egyformán tiszteletben tartanak, s vannak olyanok, amelyek csak egyes városállamokban érvényesek. Ez utóbbiak emberi törvények, míg az előbbiek emberen túliak, a „természettől” valók, s mindenkire egyformán vonatkoznak. Arisztotelész szerint az ember lényege az eszesség, természetéhez tartozik tehát, hogy értelmesen éljen. A sztoikus filozófia egyetemes felfogása szerint a logosz (értelmes rend) átjárja a kozmoszt, a természetet, az embert és az istenek rendjét is. Így ha valaki természetesen akar élni, akkor az értelmével kell kutatnia a kozmoszt, az embert és az istenek világát.
Belgiumban már gyermekek is kérhetik orvosuktól, hogy segítse elő halálukat
Amikor a hírügynökségek február 13-án hírül adták, hogy a belga parlament a világon elsőként megszavazta a gyermekek aktív eutanáziáját, vagyis azt, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kiskorúak is kérhetik orvosuktól, hogy segítse elő halálukat, először azt kerestem a szövegben, vajon hány éves kortól hatalmazza fel a belga törvény a gyerekeket erre a döntésre?
Teremtésvédelem
Az erőforrás-hatékonyság sokszor és sokat használt kifejezés napjainkban. De mit is jelent valójában? Olyan átfogó elképzelés, amely az élelmiszerektől a biodiverzitáson át az energiahordozókig, a vízig, az ásványokig, a légkörig, a termőföldig és ezeken túl is valamennyi természeti erőforrásra vonatkozik.
A fogyasztói társadalom sajátja, hogy egyre többet akar vásárolni. Erre ösztönöznek a reklámok, a munkahelyen, iskolában, óvodában jelen lévő „versengés”. Sokszor tapasztalhatjuk a saját családunkban is, hogy mennyi elvárást fogalmaznak meg gyermekeink. Ha a kéréseiknek csupán egy részét vásároljuk meg, még azok a tárgyak sem feltétlenül lesznek a kedvenceik. Egy bizonyos idő után hulladékká válnak, és ez az idő egyre inkább rövidül.
Már volt időnk megszokni Ferenc pápa közvetlen, olykor szellemes beszédmodorát.
Ám tavaly március 13-án, amikor először jelent meg a Szent Péter-bazilika erkélyén, és a lelkes tömeget egyszerűen úgy köszöntötte: „Jó estét kívánok!”, kevesen gondoltuk, hogy ezzel jelképes tettet hajt végre. Lemondott elődje, XVI. Benedek február 28-án késő délután ugyanis így búcsúzott: „Jó éjszakát kívánok!”. Valami véget ért, valaki elköszönt, majd valaki beköszönt, és ezzel kezdetét vette valami új.
Egy év után merészségnek látszik megvonni egy pápaság mérlegét. Ám ezekben a napokban, amikor Rómában fontos reformtanácskozások folynak, talán mégsem érdektelen bizonyos következtetések levonása.
Találkozás Kovács András Péterrel
A stand up comedy, amelyet magyarul dumaszínháznak hívnak, látszólag egyszerű műfaj. Hiszen csak egy kis színpad és egy mikrofon kell hozzá. No és persze egy humorista, aki nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy saját történeteivel, vicceivel egymaga megnevetesse a tisztelt publikumot. Kovács András Péterrel, a hazai stand up egyik oszlopos tagjával többek között a műfaj sajátosságairól, a nevetés gyógyító erejéről és Isten humoráról is beszélgettünk.
– Bő egy óra múlva már a közönség előtt fog állni. Ha jó kedve van, ha nem, tizenkilenc óra tíz perctől nevettetnie kell az embereket. Nem nehéz ez?
– A humorista fejében van egy kapcsoló, és ha kiáll a színpadra, akkor az szinte magától működésbe lép. A gond, a rosszkedv ilyenkor feledésbe merül. Mondhatnám azt is, ez egyfajta varázslat.