Húsz éve történt: Jó hírt hozó „üzenetek”

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát – A lelkiismereti és vallásszabadságról húsz éve meghozott, 1990. évi IV. törvény kapcsán arról érdeklődtünk, mennyiben sikerült a törvényben megfogalmazott lehetőségekkel élve – a missziós parancsnak megfelelően, az evangélium szellemében – helyreállítani, illetve kiszélesíteni egyházunk életét az elmúlt húsz évben.

Az Újvilág első költője?

A Gilbert-expedíció magyar krónikása, Budai Parmenius István – Egy viking saga azt állítja: Leif Eriksson már 992-ben megjelent a mai Kanada legkeletibb partjainál, Labrador és Új-Fundland szikláinál, s egyes következtetések szerint kíséretének egyik tagja, egy Turk nevet viselő magyar volt. Egy egészen bizonyos: 1583-ban egy magyar költő járt e partokon, aki – minden jel szerint négyszázötvenöt éve – Budán született.

Közéleti személyek várakozásai a 2010-es évtől − Új szemléletmódot

„Új esztendõben új szívekkel” – Az esztendõ fordulója, az új év elsõ napjai a várakozások megfogalmazásának jegyében
telik. Az adventi várakozás karácsonyi beteljesedése után − lélekben megerõsödve és talán tisztábban látva − a környezetünkre, a magunk dolgára figyelve igyekszünk tisztázni, mit is várunk a következõ esztendõtõl. Errõl kérdeztük közéletünk néhány ismert személyiségét

Isten országában nincsenek határok

Teológiai együttműködéssel a nemzetek megbékéléséért – A szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola A pedagógia reménye – a remény pedagógiája című, a múlt év végén tartott tudományos konferenciáján első alkalommal jelentek meg az intézmény szlovákiai testvérkarául választott Rózsahegyi Katolikus Egyetem képviselői. Az egyetem Kassán működő Teológiai Karának dékánját, Anton Konecný professzort a tudományos együttműködésen túli lelki kapcsolatápolásról kérdeztük.

Az újrakezdésről

szólt újévi beszédében Sólyom László köztársasági elnök. A tavasszal esedékes választásokról szólva figyelmeztetett: „Csalódni fog, aki az újat, s az ahhoz képzelt jót csakis kívülről, a politikától várja… Mindenkinek hozzá kell járulnia a maga területén, legyen az munkahely, család vagy a közélet.”

Húsz éve történt: Visszakaptuk az esztergomi Nagyszemináriumot

1990 tavaszán „az ideiglenesen hazánkban állomásozó” szovjet hadsereg illetékesei felkeresték Esztergomban Paskai László bíboros prímást, mintegy nyitányát jelezve annak a tárgyalássorozatnak, amelynek végén az épület visszakerül a tulajdonoshoz, az érsekséghez. A probléma az volt, hogy az épületet 1953 júniusában a magyar Néphadsereg szemelte ki kadétiskola számára.