Közelkép

El­kö­te­le­ződ­tek egy­más és az egy­ház iránt – ta­lál­ko­zás a Föld­vá­ri há­zas­pár­ral

Ti­zen­ki­lenc éve­sen há­za­sod­tak ös­­sze, az­tán hu­szon­két éve­sen el­ke­rül­tek Izsák­ra, szol­gá­la­ti he­lyük­re. Biz­to­san vol­tak olya­nok, akik ta­lál­gat­ták, hogy bír­ják majd a kö­zös éle­tet a fi­a­ta­lok, akik ilyen ko­rán el­kö­te­le­ződ­tek egy­más és az egy­ház iránt. Ki­tar­tó, nagy sze­re­tet­ről ta­nús­ko­dó szol­gá­la­tuk hu­szon­ötö­dik év­for­du­ló­ját au­gusz­tus el­se­jén ün­ne­pel­ték. Föld­vá­ri Jó­zsef di­a­kó­nus és fe­le­sé­ge, Tün­de hit­tel meg­élt, küz­del­mes, de öröm­te­li ed­di­gi éve­ik­ről me­sél­tek.

– Ho­gyan kez­dő­dött az együtt töl­tött el­ső ne­gyed­szá­zad?

Jó­zsef: Mind­ket­ten vá­ci­ak va­gyunk. Podmaniczki Im­re atya hit­ta­no­sa vol­tam – ő itt Izsá­kon a plé­bá­nos. Na­gyon meg­sze­ret­tem őt, ami­kor Csanytelekre ke­rült. Hat­he­ten­te jár­tunk hoz­zá Tün­di­vel, foly­ton gyűj­tö­get­ve az uta­zás­ra. Az egyik al­ka­lom­mal azt mond­tam ne­ki, hogy mi­lyen jó len­ne, ha min­dig így együtt len­nénk. Er­re ő azt vá­la­szol­ta, hogy en­nek nincs sem­mi aka­dá­lya. ő Izsák­ra megy, mi pe­dig egy évig gon­dol­kod­junk, hogy sze­ret­nénk-e kö­vet­ni őt. Azt mond­ta, a zöld utat kell ke­res­ni. Vár­juk meg, egy év múl­va is lesz-e még ked­vünk eh­hez, nem ala­kul-e más­ho­gyan az éle­tünk. Ez 1988-ban volt.

Tün­de: Az az egy év na­gyon jó volt ar­ra, hogy az Úr­is­ten elé vi­gyük az ügyün­ket. Úgy gon­do­lom, sem­mi­lyen dön­tést nem sza­bad el­kap­kod­ni, elő­ször Is­tent kell meg­kér­dez­nünk ró­la. Meg­nyug­ta­tó volt szá­mom­ra, hogy Im­re atya azt mond­ta, vár­juk meg, zöld utat ka­punk-e.

A ke­resz­té­nyek vé­del­mé­ről a Rimini Meetingen

„Em­be­ri vész­hely­zet” – ez­zel a mot­tó­val ren­dez­ték meg a 34. Rimini Meetinget. A gon­do­la­tot ép­pen hu­szon­öt év­vel ez­előtt fo­gal­maz­ta meg Luigi Giovanni Giussani, a Co­mu­nio­ne e Liberazione (CL) ka­to­li­kus lel­ki­sé­gi moz­ga­lom ala­pí­tó­ja, s ma ak­tu­á­li­sabb, mint va­la­ha.

E ki­fe­je­zés­sel kap­cso­lat­ban a ta­lál­ko­zón több­ször el­hang­zot­tak Fe­renc pá­pa sza­vai: „Ez a krí­zis nem csu­pán gaz­da­sá­gi vagy kul­tu­rá­lis vál­ság. Ez az em­ber vál­sá­ga. Az em­ber az, aki vál­ság­ban van!”

Az idei meeting leg­fon­to­sabb lá­to­ga­tó­ja Enrico Letta olasz mi­nisz­ter­el­nök volt, aki nem csu­pán dísz­ven­dég­ként vett részt az ese­mé­nyen, ha­nem egy tel­jes nap­ra be­kap­cso­ló­dott a prog­ram­ba. Giorgio Napolitano olasz köz­tár­sa­sá­gi el­nök, aki ta­valy lá­to­ga­tott el a ta­lál­ko­zó­ra, tar­tal­mas videoüzenetet kül­dött a részt­ve­vők­nek. Mind­ez nem pusz­tán az olasz bel­po­li­ti­ka, és nem is csu­pán a Comunione e Liberazione, ha­nem egy karizma, egy kö­zös­ség, az egy­ház ér­té­ke­lé­se.

Ahol nyil­ván­va­ló: a csa­lád együtt megy temp­lom­ba

Az el­múlt na­pok­ban nem­zet­kö­zi ma­te­ma­ti­kai kon­fe­ren­ci­át tar­tot­tak Bu­da­pes­ten. Er­re az al­ka­lom­ra ér­ke­zett ha­za Székelyhidi Lász­ló pro­fes­­szor, aki­nek a kon­fe­ren­cia té­má­já­hoz kap­cso­ló­dó ku­ta­tá­si te­rü­le­te a spekt­rál­ana­lí­zis, il­let­ve a spektrálszintézis. A pro­fes­­szort ter­mé­sze­te­sen nem er­ről kér­de­zem. Ta­lál­ko­zá­sunk hely­szí­ne is kü­lö­nös­nek tetsz­het. Az es­ti szent­mi­se után a bu­da­pes­ti Egye­te­mi temp­lom­ban ér­tem utol, ahol or­go­nán gya­ko­rolt. Székelyhidi pro­fes­­szor ugyan­is – ami­kor Ma­gyar­or­szá­gon tar­tóz­ko­dik – rend­sze­re­sen kántorizál szü­lő­vá­ro­sá­ban, s egy idő óta a gaborone-i szé­kes­egy­ház ven­dég­kán­to­ra. Szá­mos or­szág­ban ta­ní­tott ed­di­gi pá­lya­fu­tá­sa so­rán: Ku­va­it­ban, az Egye­sült Ál­la­mok­ban, Né­met­or­szág­ban, Omán­ban, Svájc­ban, elő­a­dott Camb­rid­ge-ben, fél éve pe­dig a bots­wa­nai egye­tem pro­fes­­szo­ra. E tá­vo­li or­szág éle­té­ről be­szél­get­tünk, kü­lö­nö­sen az ot­ta­ni ka­to­li­kus kö­zös­ség­ben szer­zett el­ső be­nyo­má­sa­i­ról.

Isten anyjával – a támadások ellen

Bár az antik Róma területe gyalog is könnyen bejárható, aki zarándokként hosszabb időt tölt az Örök Városban, az számtalan más érdekes helyet is felfedezhet. Ilyen a helyiek által nagy becsben tartott és tisztelt Santuario della Madonna del Divino Amore, vagyis az Isteni szeretet anyjának szentélye is. A kegyhely a Rómát körülvevő körgyűrűn kívül található, története pedig az 1700-as évek közepéig nyúlik vissza.

Errefelé vezetett a délről Rómába igyekvő zarándokok útja. 1740-ben egy férfi eltévedt, ezért néhány szegényes házat megpillantva útbaigazításért indult. Ekkor a környéken kóborló veszett kutyák megtámadták; a zarándok azt hitte, szét fogják marcangolni az állatok. Hirtelen megpillantott egy Szűz Mária-képet, s Jézus édesanyjához fohászkodott segítségért.

Könyvespolcra

Úgy tűnik, hogy a XX. század filozófiai irányzatai közül leginkább a fenomenológia volt az, mellyel a keresztény gondolkodók közösséget tudtak vállalni. De úgy is fogalmazhatunk, hogy a fenomenológiát tanulmányozó filozófusok – mint Edith Stein is – könnyebben jutottak el a kereszténységig. Michel Henry francia filozófus és író Az élő test című könyvében is több kapcsolódási pontot említ e filozófiai irányzat és a kereszténység között. Henry gondolatmenete Galilei felfogásának kritikájából indul ki. A XVII. századi gondolkodó szerint a testek, melyeket meg tudunk pillantani és érinteni, nem valóságosak. Egyedül az alakok és formák megismerhetők.

Fenn még a tetőn. Itt ér az első őszi nap. Csönd, hallgatás. A Nap aranyba-narancsba csomagolja a vidéket, fák törzsén gyújtja meg az alkonyt. Lent hosszú füstcsík kígyózik: égetik az avart. Telefonom zenél, hívnak otthonról, ahol felnőttem: – A vad máris bejár a kertbe, veszélyben a termés: krumpli, kukorica, hiába a kétágú patak, a vasút, igaz, vonat már alig jár…

„Ésszerű vadász-civilizáció – hallottam még lent – mindenre figyel, nehogy felboruljon az egyensúly.” Csak éppen azt nem veszik komolyan: minek mi lehet a következménye. „Túlbiztosítás” a jelszó, s közben „begubóznak az őszi erdők”, kipusztul a termő kert…

Könyvajánló

Mi kötheti le igazán az olvasó figyelmét egy olyan kisregényben, amely a Saultól Pálig címet viseli? Hiszen Szent Pál életrajzát hiteles adatokkal, illetve a damaszkuszi úton bekövetkezett „nagy fordulat” drámai erejét is közvetítve már többen megírták. Mit adhat mindehhez Czike Sándor, bármennyire sokoldalúan bizonyította is már a tehetségét? Ezzel a kétellyel vettem kezembe könyvét.

Világ-nézet katolikus szemmel

Vallásos vidámpark, keresztény „Disneyland”. Hazai médiumok e nehezen értelmezhető munkacím alatt adtak hírt arról a mallorcai kezdeményezésről, mely csekély tízmillió eurós beruházás eredményeként szökkenhet szárba a spanyol sziget keleti részén. Előképe a Buenos Aires-i Tierra Santa (Szentföld) nevű tematikus park, mely honlapjának hol a gyomrot, hol a rekeszizmot megmozgató tanúsága szerint amolyan keresztény panoptikum, ahol az egyik fő attrakció a „feltámadt Krisztus” tizennyolc méteres szobra, mely szabályos időközönként – egy gigantikus vásári bábszínház dramaturgiájának megfelelően – emelkedik fel, majd süllyed vissza egy műszikla mögött. A neten is „megcsodálható” jelenet közben a park látogatói újabb „vallásos megrendülést” remélve ténferegnek erre-arra a szabadtéri intézményben. „Istenkeresés” posztmodern módra?