Országjáró
A pannonhalmi bencés közösség éves lelkigyakorlatára január 30. és február 2. között kerül sor, Philippe Vanderheyden chevetogne-i apát vezetésével. A szerzetesközösség minden év elején lelkigyakorlatot tart, amelyet különböző, a teológiában és a spiritualitásban jártas, többnyire külföldi bencés apátságokból meghívott személyek vezetnek.
A honvédelemről a Mária Rádióban
A honvédelem, a hazaszeretet és a katonai hagyományok köré szerveződik az a rádióadás, amelyet a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség közösen indít útjára. Bíró László tábori püspök az új műsorral kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Úr Jézus hasonlata – „ti vagytok a föld sója” (Mt 5,13) – egyben felszólítás is. A só ugyanis csak akkor tudja kifejteni hatását, ha elvegyül a levesben. E szemléletes kép arra utal, hogy az egyháznak mindenütt jelen kell lennie.
Beszámoló a Katolikus Tábori Püspökség elmúlt évi munkájáról
Berta Tibor ezredes, a tábori püspökség általános helynöke az elmúlt év eseményei közül legfontosabbnak a külszolgálatban levő katonáink lelkipásztori ellátását tartja, különösen Takács Tamás alezredes kiemelt vezető tábori lelkész, Rácz István főhadnagy és Markovics Milán Mór főhadnagy tábori lelkészek az ISAF (Afganisztán), a KFOR (Koszovó) és az EUFOR (Bosznia-Hercegovina) missziókban teljesített lelkipásztori szolgálatát. „A katonák világában a tábori lelkész legalapvetőbb feladata, hogy világosság és kovász legyen, ahogy Krisztus Urunk mondta. A Magyar Honvédségnél folyó lelkipásztori munka minden tekintetben különlegesnek mondható, hiszen a katonák tevékenysége megannyi veszéllyel és személyes kockázattal teli, a lelkésznek pedig ott kell lennie velük a mindennapjaikban, kísérve őket az életben és a szolgálatban is” – hangsúlyozta a helynök.
Ökumenikus imahét – keresztény vezetők közös istentisztelete
Budapesten A keresztényeknek át kell érezniük, milyen nagy szükség van az egységre. A nem hívő világ pedig még inkább rászorul a keresztények egységére – mondta Erdő Péter bíboros január 20-án a budapesti fasori evangélikus templomban, az ökumenikus imahetet megnyitó istentiszteleten.
A nyitóünnepségen Erdő Péter esztergom–budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) elnöke hirdették Isten igéjét.
Az egybegyűltek az apostoli hitvallást Tarr Zoltán református zsinati tanácsos vezetésével mondták el, majd Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök közbenjáró imádsága következett.
Január második felében idén is országszerte megrendezik az ökumenikus imahetet. Vácott katolikusok, reformátusok, evangélikusok és baptisták keresik föl egymás templomait, imaházait. Beer Miklós megyés püspök január 24-én a baptista imaházban hirdetett igét Meláth Attila baptista lelkész meghívására.
Sokan talán nem is gondolnák, hogy a baptisták keresztény felekezet, vagy ha igen, vajmi keveset tudnak róluk. Magyarországon közel háromszázhúsz településen vannak jelen, mintegy negyvennégyezren. Kocsis Elemér debreceni református professzor szerint a reformátusok és a baptisták között az egyetlen lényeges különbség az, hogy a baptisták csak hitvalló felnőtteket keresztelnek, teljes vízbemerítéssel. A baptisták a világon a legnagyobb protestáns közösség, több mint száztizenkétmilliós létszámmal.
A keresztény hit szerepe Európa mai és holnapi kultúrájában című pályázat nyilvános eredményhirdetésére és díjkiosztásra minden érdeklődőt vár a Vigilia szerkesztősége február 5-én, 15 órára a Sapientia főiskola dísztermébe (Budapest V., Piarista köz 1.). A díjnyertes dolgozatok írói ismertetik téziseiket, amit pódiumbeszélgetés követ. A Vigilia által a hit éve kapcsán meghirdetett pályázat díjait Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek adja át.(V)
A megújulás ideje
A hit közösséget jelent Istennel, az egyházzal és a másik emberrel – elmélkedtünk róla a múlt alkalommal. A közösség hite formálja személyes hitünket. Vajon ez azt is jelenti, hogy a kezdetben nagyon is ránk jellemző hit idővel uniformizálódik, „méretre lesz igazítva”? Besorolódunk a nagy hadseregbe, ahol egyenruhában, egyenfrizurával, egyenideológiával harcba indulunk? Bizony, fennáll a kísértés, hogy így tekintsünk az egyházban megélt hitre, s hogy azt az egyén kollektivizálásának, a személyesség háttérbe szorításának tartsuk. Ám miként lehetséges akkor, hogy a hit mégis minden egyes hívő legdrágább kincse? Szerethetünk-e valamit, ami felold, bizonyos értelemben megszüntet minket?
Erdő Péter bíboros a szeretet logikájáról a Szent Margit-emlékmisén
Az ólomszürke, hideg pára a reggeli órák elmúltával is csak lassan, álmosan oszladozott a Margit-sziget fái, bokrai között. Nyögtek az ágak a fagyott hó súlya alatt, s csak itt-ott hallatszott néhány korán kelő madár halk szárnysuhogása. Fehér lepel borította a domonkos apácák kolostorának romjait is, ahol egykor egy királylány, klauzúrába zárva, tizenhét éven át mormolta vég nélküli imáit, s ahova most, áldozatos életére emlékezve tisztelői, példájának őrzői gyülekeznek. A hajdani Nyulak szigetén évről évre hívők sokasága keresi fel IV. Béla leánya, Margit sírját, hogy a szent hozzájárulását kérve, közelségéből erőt merítve próbáljon tovább boldogulni nemzetének és saját sorsának útvesztőiben.