Egyházunk

Krími konfliktus

Az ortodox hagyományú országok állami, diplomáciai eseményein – a televízió-híradók tanúsága szerint is – megszokott jelenségnek számít a főpapok kiemelt jelenléte. Így szokott ez lenni Oroszországban is, ahol jól ismert kép a moszkvai pátriárka, aki díszes öltözetében az első sorban foglal helyet.

Nem tagadható, hogy a bizánci hagyományok és az ortodoxia nemzeti egyház jellege, valamint a pápaságból eredő függetlenség hiánya történelmileg szorosabb kötődést alakított ki az államhatalmakhoz.

Szinte hihetetlen, de a XX. század és a II. vatikáni zsinat egyik nagy teológusáról, Karl Rahnerről azt írja Andreas Battlog német jezsuita, hogy csak most, harminc évvel halála után érkezik el az ő ideje, még nem ismert igazán.

Battlog egyike korunk Rahner-szakértőinek. A müncheni Stimmen der Zeit folyóirat jezsuita főszerkesztője, a Rahner-archívum vezetője és a Herder Kiadónál megjelenő Rahner-sorozat egyik szerkesztője.

Folytatódnak a régészeti kutatások a Közel-Keleten

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Magyarország Külügyminisztériuma és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) március 26-án, Budapesten. A dokumentum főként a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészeti Tanszékének arab világbeli kutatásait érinti. Ezeket támogatja a minisztérium, s így Magyarország és a közel-keleti államok között többszintű együttműködés valósulhat meg.

Ferenc pápa március 26-án elfogadta az októberben szabadságolt limburgi püspök, Franz- Peter Tebartz-van Elst lemondását. Az egyházmegye adminisztrátorává Manfred Grothe paderborni segédpüspököt, a püspöki vizsgálóbizottság vezetőjét nevezte ki.

Egyiptomban ismét erőszakhullám söpört végig azóta, hogy Mohamed Murszi elnök júliusi bukása után a kormány betiltotta a Muszlim Testvériséget. Az iszlamisták a kopt keresztényeket az új katonai kormányzat támogatóinak tartják. Augusztus közepén szélsőségesek ezrei támadtak templomokra országszerte, ám nemrég az egyiptomi bíróság halálra ítélte a volt elnök több mint ötszáz támogatóját.

Székesfehérváron fogadták a Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhely kegyszobrát március 22-én. Spányi Antal megyés püspök vezetésével énekes- imádságos körmenetben kísérték a Szűzanya-szobrot a székesegyházba (címlapképünkön). Az egész napos ünnep záró szentmiséje után a kegyszobor tovább „zarándokolt” Budapestre.

Hazánk közszolgálati médiájának jóvoltából a Katolikus Karitász az elmúlt esztendőben több héten át számos műsorban, majd egész napos adásfolyamban mutathatta be segítő tevékenységét.

Kárpátalja

„A béke, amiért hónapok óta oly buzgón imádkozunk, először bennünk kell, hogy megszülessen. Akkor tud elterjedni az egész társadalomban – lehet, hogy nem ma, nem mostanában, de a jövőben. Mert az emberi szívben őrizgetett gyűlölet vezet a háborúhoz, s ezt a világ összes békeszerződése sem tudja megakadályozni, legfeljebb ideig-óráig féken tartani” – írja Majnek Antal munkácsi megyés püspök március 19-én kelt felhívásában, amelyet a Munkácsi egyházmegye híveihez intézett, tekintettel az Ukrajnában kialakult helyzetre.

(A felhívás teljes szövege a „Tegyünk meg mindent a béke érdekében” című cikkünkben olvasható.)