Különvélemény

Ezért keltett feltűnést, hogy Kirill moszkvai pátriárka nem jelent meg a Kremlben március 18-án, a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása után Vlagyimir Putyinnak a „nemzet helyzetéről” mondott beszédén. Pedig más vallások vezető személyei ott voltak. Kirill pátriárka mindeddig nem nyilatkozott a Krím-félsziget bekebelezéséről, és a moszkvai egyházi sajtó sem foglalkozott Putyin beszédével. Pedig az orosz közvéleményben megnőtt Putyin népszerűsége a Krím bekebelezése óta.

 

Mi az oka a moszkvai patriarkátus különvéleményének? Thomas Bremer, a Münsteri Egyetem keleti egyházi szakértője szerint az, hogy a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrajnai ortodox egyházban megoszlanak a vélemények e kérdéssel kapcsolatban, és fennáll a veszélye annak, hogy az ukrajnai ortodox egyház még inkább eltávolodik Moszkvától.

 

Márpedig a moszkvai patriarkátus számára kivételes fontosságú Ukrajna, hiszen a Kijevi Rusz (nagyfejedelemséget), az első kelet-európai szervezett államot tekintik az orosz kereszténység születési helyének (988). Tragikusnak tartanák, ha az ukrajnai ortodox kereszténység teljesen elszakadna a moszkvai patriarkátustól. 1992-ben az ukrán ortodoxok fele már kivált, és önálló kijevi patriarkátust alapított. A moszkvai patriarkátus hallgatásban kifejeződő különvéleményének tehát egyházpolitikai okai vannak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..