Felkészülő

Az ENSZ közgyűlésének határozata alapján 1988-tól június 26-a kábítószer-ellenes világnap. Alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet a kábítószerek veszélyeire, valamint a drogkereskedelem elleni harc fontosságának napirenden tartása.

Magyarországon 1997-ben tartották meg először ezt az ünnepet. Ünneppé vált ugyanis e nap – az elnevezésében rejlő ellentmondásossága dacára. 2000-től ekkor kapnak kitüntetést mindazok, akik a kábítószer-probléma teljességét tekintve jó válaszokat adtak-adnak a folyamatosan gyarapodó kihívásokra. Helyi szinten a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok szintén megemlékeznek e napról. Akciókkal próbálnak emlékeztetni egy olyan problémára, amely egyszerre vált ki ellenérzést, szolidaritást és rokonszenvet a társadalomban.

Felkészülő

Tibor: Július 1-jén huszonhárom éves házasok leszünk, de megismerkedésünk régebbre nyúlik vissza. 1979-ben lettünk osztálytársak Kecskeméten.

Ági: A szerelmünk is ott indult. Másodévtől nagyon jó barátok voltunk, és harmadév végén, egy osztálykiránduláson kérdezte meg tőlem Tibor először, hogy mi lenne, ha együtt járnánk. Meglepett a kérdése, kétévi nagyon mély barátság után. Az az igazság, nem örültem neki, mert nagyon féltettem a barátságunkat. Nemet mondtam.

Tibor: Négy hónappal később mégis elkezdtünk együtt járni, először… Negyedikben még kétszer kezdtük újra. Aztán következett öt év szünet.

Új szemlélettel a gyermeknevelés feladatáról

„A csecsemőgondozásról kicsit másképpen”– ez is lehetne a szlogenje az Apafüzetnek, amelyet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom önkéntesei írtak, és az apaság egészségesebb szemléletéhez szeretné hozzásegíteni a várandós szülőket. Tudjuk, hogy a gyermekvállalási kedv növekedése érdekében az állami szabályozórendszernek és a munkaadók hozzáállásának is családbarátnak kell lennie. De nem elhanyagolható a közgondolkodás hangolásának jelentősége sem.

– A Kopp Mária által életre hívott Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója szándékához híven továbbra is arra törekszik, hogy a kívánt gyermekek megszületését elősegítse – mondja a mozgalom vezetője, Székely András. – Ebben lehet szerepe az Apafüzetnek, amely a mozgalom kiadásában nyolcvanötezer példányban jelent meg nemrég, és amelyet a védőnők idén először minden gyermeket váró párnak át fognak adni. A cél az, hogy az apák az eddiginél nagyobb szerepet vállaljanak már csecsemőkorú gyermekük gondozásában is, és a macsó felfogás egyre inkább háttérbe szoruljon.

A számítógép- vagy az internethasználat teljes tiltása, a teljes absztinencia manapság aligha megvalósítható. A világhálót túlzó mértékben használók gyakran egy új világot, szinte egy egész családot építenek fel kapcsolataikból a neten. Hirtelen kiragadni őket e közegből azt jelentené, hogy megfosztják őket mindattól, ami ebben az időszakban még nagyon fontos értéknek tűnik számukra.

Az alábbi néhány intézkedés – amelyeket hidaknak tekinthetünk a függőség és a józanodás között – segítséget nyújthat ahhoz, hogy az internetet túlzóan használók ráébredjenek a változtatás szükségességére.

Felkészülő

„Mit lehet kezdeni egy fetrengve hisztiző háromévessel az utcán? Olyan kínos…” – kérdezi egy anyuka egy internetes fórumon a többi szülőtől. „Létezik, hogy valaki még kiskamaszként is ilyen hisztis legyen…?” – tépelődik egy másik. Az élethelyzetek különböznek, de az élmény közös: tehetetlenül, párbeszédre esélyt sem kapva állnak szemben hisztiző gyermekükkel a szülők.

A hiszti nem más, mint a szavak nélkül tomboló, tehetetlen indulat, amely akkor tör ki a gyerekből, amikor együtt van a szülővel (vagy más közönsége van), de nem tudja megfogalmazni dühe vagy szomorúsága okát. A szülők gyakran azt feltételezik, hogy a hisztinek célja van, vagyis puszta manipuláció – pedig ez az esetek többségében nem igaz.

Nyílt levél Szabó Máté ombudsman úrnak

Az alapvető jogok biztosa a közelmúltban két indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az új családvédelmi és családtámogatási törvényekkel összefüggésben. Beadványaiban az ombudsman azt kéri, hogy a család fogalmát terjesszék ki a jogilag elismert egyéb társkapcsolatokra is, és a törvény a családtámogatás szintjén se tegyen különbséget a „házassághoz hasonló társkapcsolatokban”, valamint a házasságon alapuló családban nevelkedő gyermekek között. A kérdéssel kapcsolatos nézeteit dr. Rédly Elemér nyugalmazott győri plébános egy, az ombudsmanhoz címzett nyílt levélben foglalta össze.

Tisztelt Szabó Máté Ombudsman Úr!

Nem tudom, Ön milyen családban nőtt fel, de én a mai napig hálás vagyok a szüleimnek, hogy önzetlen szereteten alapuló házasságkötésükkel olyan családot alapítottak, amelyben boldog gyermekként nőhettem fel, hat testvér közül ötödikként.

Ma, több mint öt évtizedes lelkipásztori, hitoktatói tapasztalattal a hátam mögött még inkább hálás vagyok nekik, hiszen az évek során sajnos egyre kevesebb boldog családban felnövő gyermekkel találkoztam. Szerényen éltünk, de soha nem irigyeltem gyerekkori ismerőseim közül azokat, akiknek mindenük megvolt, csak éppen a boldog családi otthon hiányzott az életükből. Nem irigyeltem őket, mert az ő gyermekkorukból hiányzott az a biztos tudat, hogy szüleikben feltétlenül megbízhatnak, hiszen a házasságkötéskor elkötelezték magukat egymásnak, és ígéretüket azóta is komolyan veszik.

Felkészülő

A segítőt egy gyermekjóléti szolgálat hívta fel. Van egy kliensük, tizenhat éves drogos fiú, a szakmunkásképzőből kirakták, rendőrségi ügye van folyamatban, négygyerekes család tagja. Fogalmuk sincs, mit csináljanak vele. Tehetetlennek érzik magukat, ezért fordulnak a segítőhöz, hátha…

A fiú édesanyjával érkezik a megbeszélt időpontra. Félszegen foglalnak helyet az otthonosan berendezett helyiség sarokgarnitúráján. Az édesanya dossziét vesz elő, mozdulatai begyakorlottak. Nyolc zárójelentést vesz ki, reszkető kézzel nyújtja át a segítőnek, aki, miután átlapozza, csak az utolsót kezdi el olvasni. Egy hónappal korábban készült.

Felkészülő

Ági: Korán kell kezdeni… Amikor kicsik voltak a gyermekeink, nem küldtem ki őket a konyhából azzal, hogy útban vannak. A konyhaszekrényben volt egy külön polcuk. Amikor főztem, körülöttem voltak, „segítettek”. Beleszoktak e napi tevékenységekbe. Most is szeretnek a konyhában alkotni. Ági kis harmadik osztályos volt, s fantasztikus süteményeket és tortákat sütött. Most inkább főz, sokan megirigyelhetik a főztjeit. Szakács, cukrász, dietetikus lesz. Tibor fiunk is szeret sütni. Gyakran szerez be új recepteket, amikor vendégségben ízlik neki valami. Meg szoktak lepődni a háziasszonyok, hogy fiú létére ilyen érdeklődése van. Krisztina kuktálkodni szeret inkább, de már ő is tanul főzni a nagymamától.