Család

A Népesedési Kerekasztal családpolitikai javaslatai Magyarország demográfiai helyzete egyre tragikusabban alakul – fogalmazott a Népesedési Kerekasztal. Véleményük szerint egy megújult lakástámogatási rendszer kiszámíthatóbbá tenné a családalapítás körülményeit, segítené a fiatalok lakhatását és gyermekvállalását, ez pedig nemzeti érdekünk. A kerekasztal javaslataival támogatni szeretné a kormány és az Országgyűlés családpolitikai munkáját. A szocpol újratervezése, szociális lakbértarifa- rendszer, háromnegyed szocpol (lakáscélú szociálpolitikai kedvezmény) bevezetése, „fecskeházak” létesítése – ezek is elősegíthetik a kedvező irányú stratégia kialakítását.

Felkészülő

Vita minden családban előfordul. Ilyenkor bizony néha még a hangerő is megemelkedhet. Vita közben a gyerekek fontos szociális készségeket gyakorolnak: megtanulnak kiállni magukért, nemet mondani, a feszültségeket elviselni, mások szükségleteit felismerni, meggyőzni, engedni, kompromisszumokat keresni, megbocsátani, s aztán újra és újra megegyezni.

A vitatkozást is meg kell tanulni. Az egészséges viták által megoldhatóvá válhatnak a konfliktusok, ahelyett, hogy még több feszültség keletkezne.

Felkészülő

Mumusok a nevelésben is vannak. Ezek a szülők mumusai. Hogy hisztis lesz a gyerek az utcán, hogy a dackorszak kibírhatatlan (a kamaszkor pedig újabban állítólag már az óvodásoknál elkezdődik), és az állandó, kortól független főmumus: az elkényeztetés!

Már az újszülött érkezésénél jelentkeznek a szülői aggodalmak, hogy nem szabad azt a babát túl gyakran, túl hamar, de főleg minden alkalommal felvenni, szoptatni stb., mert akkor menthetetlenül hozzászokik, elkényeztetett lesz, és a továbbiakban nincs megállás. Aztán nő a gyerek, gyakran ébred fel éjjel, nappal, meg persze válogat – ez sem jó, meg kell fékezni mindkettőt, lehetőleg azonnal és véglegesen, mert ha egyszer elkapatjuk, akkor mindennek vége, úgy marad.

Benedek Elek születésnapja és a népmese ünnepe

Szeretem a meséket, és szeretek mesélni. Kislányomnak esténként Zöldmedve kalandjairól találok ki történeteket, akinek hű társa Pici kutya, máskor meg Björni mackó. Legtöbbször kis Ági is a mese szereplője lesz, ám a legizgalmasabb az, amikor ő maga alakítja a szereplők sorsát. Előfordult már, hogy a jó barátok pitypangot kerestek az árokparton, hogy elfújják a fehér szöszöket róla, de egyetlen szálat sem leltek sehol, mígnem egy arra repülő verébcsapat segített nekik. De volt olyan este is, amikor Ágika hozzám bújt, s azt mondta: „Anya, mesélj a dédiről!” Akkor eszembe jutott sok szép régi emlék, amikor nagyanyám ott ült az ágyam mellett, s a fiatalkoráról mesélt.

Felkészülő

Néhány éve egy hajléktalan ember penderült elém a Moszkva téren, és a következőket mondta:
– Tudja, szőlőérzékeny vagyok, és kannás borra gyűjtök. Kisegítene néhány forinttal?

A szellemes szövegért kapott némi aprót, amelyet megköszönt, s már fordult is a következő járókelőhöz.
A kannás bor volt talán az első népszerű szer, amely a terjesztő szándéka és előállításának technológiája alapján már majdnem dizájner drognak nevezhető. Szőlőtőkét nem látott, az alkoholfoka révén kellően hatott, idézve a bor általi ősi mámort.

Felkészülő

Ági:A saját pályaválasztásomban megkaptam a szülői bátorítást és bizalmat, s ez mindenképpen meghatározó minta előttem. A férjemmel mi is szeretnénk ezt megadni a gyermekeinknek, akik mindhárman nagyon jó tanulók, szorgalmasak, és igazán van elképzelésük a jövőjükről. Tibor fiunk alsós kora óta sportriporternek készül. Krisztina néhány éve határozta el, hogy a családi életre nevelés programot szeretné továbbvinni, amit huszonkét évvel ezelőtt indítottunk útjára. Ági pedig nagyon sok gondolkodás után hozott döntést.

Felkészülő

A közelmúltban három pedagógussal utaztunk Polgárdiba a Szmohay Katalin vezette iskolaházhoz. Az M1-en láttunk egy riportot a hátrányos helyzetű gyermekekről, akikről Katalin és egy munkatársa igen szerény körülmények között gondoskodnak. A munkát tavaly márciusban kezdték el, Böjte Csaba atya dévai árvaházának mintájára.

Felkészülő
A nyár véget ért. Pihentünk – tanárok és diákok egyaránt.

Sokaktól és sokszor hallottam már, milyen jó a tanároknak, mennyi szabadságuk van, övék az egész nyár, élvezhetik a szünetet. Meglepetésként ért ezek után, amikor egyszer a fodrásznő azt mondta nekem, megérti, miért szükséges a tanároknak több pihenés: „Amikor egész nap jönnek hozzám a vendégek, beszélgetek velük, figyelek rájuk, estére olyan fáradt vagyok, hogy már csak a csöndet kívánom. Pedig nekem csak egy emberre kell koncentrálnom, nem egy egész osztályra!”