A vita megengedése

Ám ehhez szükség van néhány szabály tekintetbevételére:

Ne legyenek tabutémák! A gyerekeknek is meg kell engedni, hogy kimutathassák negatív érzéseiket, ellenszenvüket, haragjukat vagy dühüket anélkül, hogy ezért büntetést kapnának. Egy felnőtt mindig fölényben van egy vitában. Ezért a gyerekeket nemcsak szavakkal vagy az erőszak különböző formáival lehet megbántani, hanem azzal is, ha a kéréseiket nem vesszük komolyan.


Amíg egy vitában valaki nem haragszik a másikra, addig két ellenkező nézet is megállhat egymás mellett. Ezáltal lehet gyakorolni a toleranciát gyereknek és felnőttnek egyaránt.

A felnőttek ne lépjenek közbe azonnal, amikor a gyerekek veszekszenek! Ám ha a gyengébbikkel szemben valaki tisztességtelenül vagy veszélyesen viselkedik, akkor szeretettel, de egyértelmű határozottsággal fel kell szólítania arra, hogy ezt hagyja abba.

A felnőttek a legfontosabb példaképek. A gyerekek abból tanulnak leginkább, ha megélhetik, ahogyan a szüleik tiszteletteljes módon képesek vitázni egymással. Minden gyerek szenved a családi veszekedésektől, az erőszakos vitatkozásoktól, a sértő szidalmazásoktól.

Ezért jól teszik a felnőttek, ha a gyerek korának megfelelő módon elmagyarázzák, mi is történt a vita közben. De óvakodjanak attól, hogy valamelyikük felé befolyásolják őt! Ugyanígy fontos kifejezni, hogyan szabad vitázni, és azt is, hogyan lehet újra megegyezni. Vigyázat! Előfordulhat, hogy egy megfeneklett, elakadt vitánál a szülők a maguk oldalára állítják gyereküket. A családi viták után még lefekvés előtt meg kell bocsátani egymásnak! „Ne nyugodjék le a nap haragotok felett.” (Ef 4,27)