Zsille Gábor

A hét kérdése

A honi sajtóban nagy nyilvánosságot kapott a hír, hogy a Szegedi Nyomozó Ügyészség vádat emelt egy szegedi törvényszéki bíró ellen. Az ügyészség közleménye szerint a gyanúsítottat összesen nyolcrendbeli, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével, háromrendbeli közokirat-hamisítással és egyrendbeli hivatali visszaéléssel vádolják. A társadalmi szempontból is jelentős ügy vonatkozásairól Skutecky Rita budapesti ügyvédet kérdeztük, aki két évtizede folytatja praxisát.

– A rendszerváltás óta most először fordul elő, hogy egy magyar bírót korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítanak. Jogi berkekben ez mennyire kényes kérdés? Egyáltalán, milyen jogi eljárás során kerülhet egy bíró a vádlottak padjára?

– Ez valóban példátlan eset. A korrupció szót egyébként – ami a latin nyelvben romlást, rontást jelent – a XVI. század elején élt olasz politikus, Niccolò Machiavelli használta először közéleti értelemben a kormányzás romlására a reneszánsz Firenzében, és a XVIII. századi Angliában nyerte el mai jelentését. A magyar büntető törvénykönyv a közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél tárgyalja a vesztegetést, amellyel most egy szegedi bírót megvádoltak.

A hét kérdése

November elején, amikor a hőmérséklet napi rendszerességgel fagypont alá süllyed, fokozott figyelemmel fordulhatunk hajléktalan, rászoruló embertársaink felé. Ez a kijelentés sajnos évről évre időszerű, és rendszerváltás utáni társadalmunk egyik állandó, megoldatlan nehézségére emlékeztet. Vecsei Miklós szociálpolitikust, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét a téli hónapokban időszerű feladatokról kérdeztük.

– Hogyan sikerült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat felkészülése a most beköszöntő hideg téli időszakra?

– Hónapok óta készülünk a téli krízisidőszak feladataira, és folyamatosan egyeztetünk a részletekről a rendőrséggel, a közterület-felügyelettel. A szeretetszolgálat intézményeiben elérhető kétszáz állandó férőhely mellé ezekre a hónapokra újabb száztíz létesül, szükség esetén azonban más intézményeink is befogadják a kihűléssel fenyegetett embereket, például az országos központ kiállítótermében is elhelyezhetünk húsz ágyat. Munkába állt a krízisautó, amelyet napi huszonnégy órában elérhető diszpécserszolgálat riaszt a bejelentések alapján. A budai oldalon kilenc utcai gondozó szolgálatunk dolgozik, mozgó orvosi rendelőnk mindennap felkeresi az utcán élő embereket, huszonnégy órás egészségügyi központunk pedig a hajléktalan emberek háziorvosi rendelőjében fogadja a betegeket. Mobil tüdőszűrő állomásunk folyamatosan járja a várost. Különleges téli ellátásunk a teajárat, amely nemcsak helybe viszi az ételt, hanem arra is lehetőséget ad, hogy szociális munkásaink és orvosaink az intézményi ellátást elutasító hajléktalan emberekkel is rendszeresen találkozzanak, és lépésről lépésre haladva az utcai életforma feladására motiválják őket. Mindez együttesen napi ezerötszáz találkozást jelent. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nagyszámú hajléktalan emberről gondoskodik az ország számos településén, meghatározó szerepet tölt be a hajléktalanok ellátásában többek között Veszprémben, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Esztergomban, Mezőkövesden, Hatvanban és Sátoraljaújhelyen.

A hét kérdése

A világ közvéleménye e napokban az Egyesült Államokra figyel, ahol november 6-án kezdetét veszi az elnökválasztás. Az esemény azért is rendkívül jelentős, mert a következő négy évben nemcsak a földrésznyi ország életét befolyásolja, de a nemzetközi politikai életre is hatást gyakorol. Az október utolsó napjaiban körvonalazódó esélyekről, illetve a választás katolikus vonatkozásairól Mándi Tibor egyetemi adjunktust, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének munkatársát kérdeztük, akinek egyik fő kutatási területe az USA politikai rendszere.

– A hangzatos szalagcímeket gyártó hazai sajtó hetek óta azt hirdeti, hogy a két legesélyesebb jelölt: az újraválasztásáért küzdő demokrata Barack Obama és kihívója, a republikánus Mitt Romney fej fej mellett halad…

– A jelenlegi helyzetben ez a kijelentés nem teljesen pontos. Az országos közvélemény-kutatások valóban fej fej melletti állást mutatnak, de az amerikai elnöki poszt sorsa nem az országos eredményeken dől el, hanem tagállami szinten. Az előírások szerint az egyes államok lakói megválasztják az elektori kollégium tagjait, akik azután december közepén ténylegesen megválasztják az elnököt. A választási kampány október végén már csak néhány országrészben folyt, a szoros versenyben álló úgynevezett csatatérállamokban. Ám ezekben jelen állás szerint túlnyomórészt Obama vezet. A legmegbízhatóbb becslési módszerek, amelyek a lehető legtöbb tényezőt veszik számításba, és már a korábbi választások során is pontosnak bizonyultak, pillanatnyilag hatvan-hetven százalékos valószínűséggel Obama győzelmét jelzik. Ugyanakkor nehéz megmondani, hogy milyen, előre nem látható történések befolyásolhatják a választások menetét. A kérdést úgy is fogalmazhatjuk, hogy miként fordíthat Mitt Romney a hátralévő néhány nap során. Az első elnökjelölti televíziós vitában Romney sokkal meggyőzőbbnek bizonyult, és ezzel megnövelte a lelkesedést pártja táborában. Ha egyik jelölt sem követ el valamilyen durva hibát, például egy szerencsétlen nyilatkozattal, ez a lelkesedés talán még javára billentheti a mérleg nyelvét.

Az utóbbi években sajnos egyre gyakrabban megesik, hogy a televíziós műveltségi vetélkedőket nézve azt mondogatom magamban: ha ezt nem a saját szememmel látnám, bizony el sem hinném… Ez az élmény különösen fájó, amikor a felsülő, butaságokat nyökögő játékosok a példaképül elénk állított, ismert közéleti emberek, a celebeknek csúfolt hírességek – a hideg kiráz ettől a nyavalyás idegen divatszótól.

A hét kérdése

Az utóbbi hetekben egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a sajtóban az euró itthoni bevezetésének szükségességéről. Ezzel egyidejűleg az IMF-fel kötendő (vagy éppen nem kötendő) hitel-megállapodásról is ellentétes tartalmú vélemények látnak napvilágot. E sokunk számára túlságosan bonyolultnak tűnő kérdéskörről Csaba László közgazdászt, egyetemi tanárt kérdeztük.

– Véleménye szerint bevezetik-e az eurót, és szükség van-e erre az érdemi lépésre?

– Az euró bevezetése minden kis, nyitott gazdaság számára előnyös. Kézzelfogható előnyökkel jár mindazon gazdasági szereplők számára, akik nem a valutaspekulációból és az erről szóló elméletek gyártásából élnek. Némileg megnehezíti a pénzügyminiszter és a jegybanki vezetés életét, de megkönnyíti sok millió háztartás, családi vállalkozás, közintézmény – például a kórházak – életét. Kiszámíthatóvá teszi a gazdasági környezetet, amennyiben kiveszi a jelenlegi jelentős kamatkülönbözetet és árfolyam-bizonytalanságot a gazdasági szereplők életéből. Miközben a gazdasági szereplők számára elvileg és gyakorlatilag is hasznos lenne, e lépéstől a kormányzat láthatóan húzódozik. Ennek egyik oka az, hogy az inflációs célt, ami három százalék, az elmúlt tizenkét évben egyszer sem tudtuk elérni, visszaesésben sem. A másik ok pedig az, hogy ehhez igen fegyelmezett költségvetési politikára és nem utolsósorban hitelességre is szükség lenne. Az utóbbi három évben az államháztartás fegyelmezettebb lett, de a hitelesség a számos rögtönzés, évközi rángatás következtében inkább romlott.