A porta és a poéta

Egy kimondottan remek tollú esszéírónk pedig egyenesen odáig merészkedett, hogy feleségével több esztendőre kiköltözött az erdőbe: sátrukban remeteként éltek, eledelük a fák alól összeszedett, majd puhára főzött makk volt. Ezúttal megelégszünk e tények rögzítésével – azt nem firtatjuk, hogy mindez társadalmi szempontból jó-e vagy inkább szomorú.

Az is tény, hogy a valamilyen nyugalmasabb cégnél vagy telephelyen vállalt portási szolgálat egyes értelmiségiek számára pompás lehetőséget kínál a tanulásra, a művelődésre. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a kilencvenes évek végén éjszakai portásként dolgozott egy fiatalember, aki éppen a negyedik diplomája felé haladt: a fülkében órákon keresztül zavartalanul olvashatott. Ami azt illeti, Barnás Márton munkahelye, a Központi Papnevelő Intézet egyébként is az értelmiségi portások fellegvára: költőnk két idősebb váltótársával alkalmasint bármely irodalmi vagy művészeti témáról tartalmas beszélgetést folytathatunk; asztalukon kulturális folyóiratok, festészeti albumok és hasonló csemegék hevernek.


A költők népes családjában egyébként sem ritkaság, hogy szokatlan kenyérkereset után néznek. A néhai kiváló angol költő, Pilinszky János értő barátja és fordítója, Ted Hughes például fiatalon éjjeliőr és rózsakertész volt. A mai magyar poéták között pedig tudunk közjegyzőről, múzeumi teremőrről, kórházi műtőssegédről és rendőrről is.

Barnás Márton 1982-ben született, jelenleg Budán él. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának diákja lett. Hittantanári végzettsége mellé később emelt szintű könyvtáros-asszisztens és újságíró képesítést is szerzett. Ami irodalmi munkásságát illeti, eddig kisebb példányszámú, főként határon túli folyóiratokban publikált, így a Várad és a Kolozsvári Helikon hasábjain – versei mellett kisprózákkal és könyvkritikákkal jelentkezett. Túlnyomórészt rövid lélegzetű költeményei letisztult világnézetéről, elmerengő természetéről tanúskodnak, ugyanakkor a játékosságot sem nélkülözik. Itt olvasható hat versével első ízben lép Olvasóink elé.