Mongrovejói Szent Turibiusz püspök (Március 23.) – Spanyolországban született 1538-ban. Jogi licenciátust szerzett, kétévi működés után kinevezték a granadai inkvizíciós tanács elnökévé. Tisztelték és becsülték viselkedéséért és jámborságáért. Ez az időszak a tridenti zsinat (1545-1563) kora volt, amely elindította az egyházat a megújulás útján.
Egy különleges kiállítás a Terézvárosban – Tavaly decemberben volt kétszáz esztendeje, az időközben a főváros szívébe került és 1823-tól Avilai Nagy Szent Teréz nevét felvett terézvárosi plébánia felszentelésének. Ebből az alkalomból hirdetett augusztusra zarándokutat Avilába a plébánia. Az út iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy további két utat kellett indítani, szeptemberben, illetve októberben. A közelmúltban pedig a jubileumi rangos eseménysorozat záróakkordjaként Avila zarándokszemmel címmel tárlat nyílt az altemplomi részben.
Jean-Luc Marion-konferencia a francia intézetben – A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Francia Intézet immár második alkalommal szervez közös konferenciát. A március 19-20-án sorra kerülő rendezvény nemcsak két elkülönülő helyszínre és napra oszlik, de tartalmilag is két részből áll.
A szerető szív örökké fiatal.
A szépség jóság nélkül semmi
(francia közmondás)
Ettore Gotti Tedeschi, az IOR vatikáni pénzintézet közelmúltban kinevezett új igazgatója nemrégiben a L’Osservatore Romanóban fejtette ki véleményét a napjainkban kialakult gazdasági világválságról. A nyolcvanas évek végéig, mintegy három évtizeden át tartott az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháború, amely Amerikában jelentős gazdasági növekedéssel járt együtt.
Ülésezett az MKPK Justitia et Pax Bizottsága – A magyar Iustitia et Pax (Igazságosság és Béke) Bizottság március 2-án tartotta évi rendes közgyűlését. A testület tagjai meghallgatták és elfogadták Goják János főtitkár beszámolóját a bizottság elmúlt évi hazai és nemzetközi tevékenységéről. Döntöttek az idei programokról is. Terveik szerint a 2011. évi magyar európai uniós elnökségre való felkészülés jegyében – amelynek a víz az egyik fő témája – a Kárpát-medence vízgazdálkodásának társadalometikai összefüggéseiről rendeznek tanácskozást, továbbá, csatlakozva az európai Iustitia et Pax bizottságok 2010. évi, a szolidaritás elmélyítését célzó cselekvési programjához, a munkanélküliség problematikájával kívánnak foglalkozni.
Az ország különböző városaiban működő Antiochia-közösségeket képviselő házaspárok, támogató papok és fiatalok a szokásos év eleji találkozójukat tartották meg február 27-én Budapesten. Bittsánszky János és Sári, az Antiochia ifjúsági lelkiség nemzeti felelősei bevezetőjükben visszatekintettek az elmúlt év eseményeire, amelyek közül kiemelkedett a magyar Antiochia tizenötödik jubileumának megünneplése múlt szeptemberben. Gazdag lelki élményt jelentett a közösségek által megvalósított huszonhét Antiochia-hétvége, amelyeken sok száz fiatal vett részt.
Tomka Miklós vallásszociológussal beszélgettünk – Jelentős megbeszélés színhelye volt a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Tomka Miklós vallásszociológus értekezéséről vitatkoztak, amely a vallás jelenkori változásairól szólt. Krízisben lenne a vallásosság? Vagy a vallási megújulások korát éljük? A vitára bocsátott tanulmány az elvallástalanodás tételének a bírálata. A három felkért opponens – Csepeli György, a neves szociálpszichológus, Gergely Jenő, a közismert (időközben elhunyt) egyháztörténész, és Kapitány-Fövény Gábor antropológus-szociológus – egyaránt nagyra értékelte a dolgozatot, és javasolta a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím odaítélését a vallásszociológusnak. Az MTA közel kétszáz éves történetében ez volt az első vallásszociológiai vitaülés. A értekezésre adott 92,5 százalékos „osztályzat” mind a szakmának, mind a szerzőnek, mind a tárgyalt témának szóló elismerés. Tomka Miklóssal beszélgettünk.