Az Olvasó írja
Az Új Ember kérdőívéről Nyolcvannyolc éves, egyedülálló, de nem magányos, betegeskedő, többszörös nagymama és dédnagyanya vagyok. Mint Somogyból kiüldözött „kulák” 1950 óta Komlón élek.
Az Új Ember egyik legrégebbi olvasója vagyok. Vidéki utaimon, plébániákon, irodákban rendszeresen megvettem-megkaptam az Új Embert, az „én újságomat”. Amikor lehetőségem adódott rá, előfizettem, azóta hozza a postás.
Ferenc pápa elmélkedése a húsvét titkáról
Részletet közlünk Ferenc pápának még Buenos Aires-i érsekként kiadott, Nyitott ész, hívő szív című könyvéből (2012), amely az Új Ember Kiadó gondozásában hamarosan magyarul is megjelenik.
„Testvérek, Krisztus véréért megvan tehát a bizonyosságunk, hogy beléphetünk a szentélybe. Ezt az élethez vezető új utat a függönyön, vagyis saját testén keresztül nyitotta meg nekünk. Főpapunk is van, akit Isten a népe fölé rendelt. Járuljunk hát hozzá igaz szívvel, hitből fakadó bizalommal, hiszen a szívünk megtisztult a rossz lelkiismerettől, és testünket is tiszta víz mosta le. Tartsunk ki rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet tette. Legyen gondunk rá, hogy szeretetre és jótettekre buzdítsuk egymást. Összejöveteleinkről ne maradjunk el, mint némelyek szoktak, hanem annál inkább bátorítsuk egymást, minél közelebb érzitek a napot. (…) Mi nem tartozunk azok közé, akik elpártolnak és elkárhoznak, hanem azok közé, akik hisznek és megmentik életüket” (Zsid 10,19–25.39).
Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából idén egyházunk alábbi tagjai részesültek kitüntetésben:
Kossuth-díjat kapott
Kalász Márton, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, József Attila-díjas író, költő, műfordító.
Szvorák Katalin, Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész.
Széchenyi-díjat kapott
Andrásfalvy Bertalan, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, néprajzkutató, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa.
Hogyan készülnek az önkéntesek a Közös Pont fesztiválmisszióra?
„Isten hozott az isten háta mögött” – olvasom egy film plakátján, és eszembe jut: ilyesmi hely a hazai könnyűzenei fesztiválok kellős közepén felvert Közös Pont-sátor is. Itt ugyanis belevaló keresztény fiatalok várják a fesztiválozókat, hogy az életről, a világról, a hitről és minden másról elbeszélgessenek, avagy – stílszerűen – közös pontra leljenek. Idén a Hegyalja fesztiválon, a VOLT-on és a Fishing on Orfűn lesznek kint a katolikus, református és evangélikus egyház önkéntesei, és március 8. és 10. között, Káposztásmegyeren már meg is kezdték a felkészülésüket.
A pápa kifejezés az atya, apa jelentésű görög pappasz szóból származik. Eleinte minden püspököt így szólítottak, de az V. század óta Nyugaton egyedül a római püspököt illeti meg a pápa név. I. Nagy Szent Gergely pápa (590–604) nyomán nevezik magukat a pápák „Isten szolgáinak szolgája” (Servus servorum Dei) néven. A pápa általánosan használt megszólítása „Szentatya”, „Őszentsége”. A szentség a hivatalt illeti, nem a személyt. Az első ötvennégy pápa közül ötvenhármat szentként tisztel a katolikus egyház, de az 530-tól napjainkig uralkodott kétszáztizenkét pápa közül már csupán huszonhatot, ezek nagy része is a VI–IX. századra esik. A 867-ben elhunyt I. Miklós óta uralkodott százhatvanegy pápa közül csak hatot avattak szentté. Különösen kevés a szent a késő középkori és az újkori pápák között. V. Celesztin (1294) után eddig csak V. Piuszt (1566– 1572) és X. Piuszt (1903–1914) avatta szentté az egyház, XI. Incét (1676–1689), IX. Piuszt (1846–1878), XXIII. Jánost (1958–1963) és II. János Pált (1978–2005) pedig boldoggá.
Az Olvasó írja
Fekete Edith Sacré Coeur nővér halálára
A nagy magyar író, Fekete István leánya 1930. szeptember 12-én született Ajkán. Édesapja akkoriban ott volt gazdatiszt Nirnsee Ferenc birtokán. Az elemi iskolát Ajkán végezte, majd a család 1942-ben Budapestre költözött. Középiskolai tanulmányait a budai Sacré Coeur nővérek leányiskolájában fejezte be. 1948-ban érettségizett, és 1949-ben a rend tagja lett. Még ebben az évben elhagyta az országot, mivel a kommunista rendszer feloszlatta a szerzetesrendeket. Ausztriába távozott, és a Vorarlberg tartományban lévő Bregenzben élt apácaként. 1958-ban végleges fogadalmat tett Rómában.
A velencei biennále sokoldalú művészeti fesztivál, a világ egyik legelismertebb, legrangosabb kulturális eseménye. Hetven ország alkotói vesznek részt a művészeti, politikai és társadalmi seregszemlén, melyet első alkalommal 1895-ben az akkori modern képzőművészet elismertetésének céljával rendeztek meg. A biennále alapítványa szervezi a Velencei Nemzetközi Művészeti Kiállítást, a Velencei Építészeti Biennálét és a Velencei Nemzetközi Filmfesztivált. Most már nem új keletű esemény a velencei biennále történetében a zenei fesztivál, a táncfesztivál, illetve a színházfesztivál sem. Utoljára magyar képzőművész 2007-ben ért el sikert. A Bécsben élő Andreas Fogarasi a magyar pavilonban bemutatott Kultur und Freizeit videoinstallációival nyerte el a biennále fődíját, az Arany Oroszlánt.