Új Ember

A kumráni „szenzációkról” a tudomány mérlegén

Idén március elején nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, hogy „új holt-tengeri tekercseket” fedeztek fel a kumráni barlangokból előkerült régészeti leleteken dolgozó kutatók Jeruzsálemben. Nem ez az első eset, hogy az ókorban a Holt-tenger északnyugati partja mentén élt zsidó közösség tagjai meglepik a szakmát és az érdeklődőket egyaránt, azóta, hogy a ta’amire beduin törzsbeli Muhammad adh-Dhib 1947 elején, egy gondviselésszerű véletlennek köszönhetően meglelte a szövegtöredékeket tartalmazó első barlangot a régióban. Ez a mostani felfedezés hasonlít a korábbiakra abban, hogy az első híradásokat rögtön lázas találgatások követték: „Vajon mit rejtegetnek még előlünk?” Pedig éppúgy, ahogyan eddig, ez a mostani lelet sem amiatt jelent szenzációt, amire a sajátos tanításokra viszkető fülek várnak: nem botrányt vagy felfordulást hoznak, hanem elmélyültebb ismereteket a Krisztus születése körüli idők zsidóságának szokásairól.

Az autizmus világnapja a ferencesek gyöngyösi Autista Segítő Központjában

A gyöngyösi Autista Segítő Központban immár harmadik éve szervezik meg azt az autizmushoz kötődő rendezvénysorozatot, amelynek egyik fontos célja, hogy a városban élő kicsinyek és felnőttek megismerjék az autizmussal élő embertársaikat, s ezáltal könnyebben elfogadják őket. Szabó József ferences szerzetes, a központ lelki igazgatója az Új Ember kérdésére elmondta: az érdeklődő kisiskolások arcát figyelve is jól látható e találkozók sikere, hiszen a gyerekek nagyon elfogadóak és nyitottak az autisták iránt. A munka szempontjából rendkívül fontos a beteg gyermeket nevelő szülők szerepe, és örömteli, hogy vannak közöttük olyanok, akik az egész életüket a gyermek fejlesztésére teszik fel.

Ünnepség Rákoshegyen, II. János Pál szentté avatása alkalmából

II. János Pál pápa első egész alakos magyarországi szobrát Rákoshegyen állították 2008-ban, a Lisieux-i Szent Teréz-templom mellett, a Szent István téren. Az évek során a szobor a zarándoklatok egyik állomásává vált, sokan ellátogattak az alkotáshoz, hogy kifejezzék tiszteletüket a lengyel pápa iránt, és közbenjárását kérjék.

Ferenc pápa március 31-én fogadta Mario Zenari szíriai apostoli nunciust, aki 2008 óta képviseli a Szentszéket Damaszkuszban. A közel-keleti konfliktusok békés megoldása a pápai diplomáciának különösen fontos célja, hiszen ennek megvalósulásán múlik az ott élő keresztények sorsa is. (KAP)

„Minisztertanács” a pápánál

Ferenc pápa április elsején két és fél órás megbeszélést tartott a római kúria vezetőivel. A tanácskozáson az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítás kuriális reformra vonatkozó pontjairól volt szó. A részletekről nem adott hírt a vatikáni sajtóiroda. Ferenc pápa beiktatása óta ez volt a második „kabinetülés”. Először szeptember 10-én tartottak ilyen értekezletet. A legutóbbi konklávét megelőző bíborosi megbeszéléseken többek között abban egyeztek meg a résztvevők, hogy a vatikáni főhivatalok között szorosabb együttműködésre, az egyházi vezetők között pedig a kollegialitás erősítésére van szükség. (KNA)

Az ortodoxok megosztottsága

Az ukrajnai jezsuita tartományfőnök, David Nazar szerint a krími konfliktus nagyon megosztotta a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodoxokat. Putyinnal újjáéledt a politikai teológia, a világi és egyházi birodalmi gondolkodás, amely Kirill pátriárka számára is örökölt gondolat. (KAP)

Ruandában a népirtásra emlékeztek

A közép-afrikai Ruandában országszerte számos rendezvényen emlékeztek meg a húsz évvel ezelőtti népirtásról. 1994. április 7-én tört ki a polgárháború, melynek kiváltó oka az akkori elnök, Juvénal Habyarimana repülőgépétért – máig tisztázatlan – támadás volt. A merényletet követő három hónap alatt a hutu népesség mintegy nyolcszázezer tuszit és mérsékelt hutut ölt meg. A vérengzések igazi oka valószínűleg a két törzs földért folytatott harca lehetett. (KNA)