Új Ember

Bíró László püspök papi jubileumán

Bíró László tábori püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferensét köszöntötte papsága 40. évében, püspökké szentelése 20. évfordulóján Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, számos paptestvér és az ország szinte minden tájáról összegyűlt lelkes tömeg a kecskeméti nagytemplomban, múlt szombaton.

A társszékesegyházat megtöltő ünneplő közösség hálát adott Istennek Bíró László püspök hivatásáért, amely Szekszárdról Győrön, Pécsen, majd Kecskeméten át Budapestre és az ország minden tájára, illetve a határon túlra is elvezette a Krisztus örömhírét hirdető lelkipásztort. A jelenlévők köszönetet mondtak azért a sok szeretetért, jóért és lelki gazdagságért is, amely jellemzi a püspök életét, szolgálatát.

A nyolcszáz éves jáki apátsági templom ünnepén

Az egyházi művészet alkotásai az emberi szellem legszebb és legértékesebb művei közé tartoznak. A vallási közösségek lelkületének tükre a templom, amely szegénynek és gazdagnak egyaránt otthona és menedéke. A jáki középkori templom Isten szép zsámolya, szentélye.

Átadták a Szent Adalbert-díjat

Szent Adalbert püspök és vértanú, az Esztergom–budapesti főegyházmegye védőszentje ünnepére emlékezve április 26-án szentmisét mutattak be az esztergomi bazilikában Gaál Endre protonotárius kanonok, nagyprépost vezetésével. A liturgiához kapcsolódóan átadták a Szent Adalbert-kitüntetéseket. A nap folyamán ministránstalálkozó is volt Esztergomban.

Adalbert, Prága második püspöke római útja után járhatott Esztergomban. A hagyomány szerint ekkor találkozott Géza fejedelemmel, ő bérmálta meg Istvánt, s alapítója lett az első bazilikának, amely a későbbiekben az ő nevét viselte.

Az örmény népírtás török beismerése

Ankarában Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök április 24-én elismerte az első világháborúban történt örmény és szír ortodox tömegmészárlás tényét. A miniszterelnökség hivatalos közleményében az erről való fájó megemlékezést emberi kötelességnek nevezte.

Az Istenszülő a legenda szerint 910-ben, Bölcs Leó bizánci császár (866–912) uralkodása idején, amikor jelentős támadások érték a birodalmat – Keresztelő János és János evangélista társaságában – megjelent a konstantinápolyi Blakhernai- (Blachernai) templomban, és kendőjét a hívek fölé emelte, ezzel jelezve, hogy számíthatnak oltalmára.

Szent Borbála nemcsak a keleti egyházban, hanem az egész keresztény világban a leggyakrabban ábrázolt női szentek közé tartozik. Legendája és tisztelete az első ezredforduló táján terjedt el, először a Földközi-tenger keleti vidékein, majd hamarosan Itáliában és egész Európában. Ereklyéi Velencébe és Torcellóba kerültek.