Új Ember

A moralizmus „kényszerzubbonya”

Oscar Andrés Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros, a „nyolcak” tanácsának vezetője (képünkön) Ferenc pápa megválasztásának első évfordulóján adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a pápa szakít a moralizmussal. „Jómagam morálteológus vagyok, de nagyon jónak tartom, amit mond. A moralizmus nem az evangélium felhívására adott etikai válasz, hanem inkább »kényszerzubbony «. (…) Istennel az ember nem tantételekben találkozhat igazán, hanem »egy minket meghívó istenemberi személyben, Jézusban«. A pápa által kezdeményezett kuriális reform kockázatokat is rejt a szentatya számára. Vannak, akik azt tartják, hogy forradalmat csinál. Sőt, azt is hallottam, hogy akadnak, akik mielőbbi haláláért imádkoznak, és még azt hiszik, hogy ők keresztények” – fogalmazott a hondurasi bíboros, és hozzátette: Az emberiség történetében mindig voltak, akik szembefordultak a változásokkal, ahogyan például az írástudók is szembefordultak Urukkal. (KAP)

A XX. század egyik kiemelkedő teológusa, a nyolcvanegy éves Walter Kasper bíboros, aki tíz éven át volt a Rottenburg–stuttgarti egyházmegye főpásztora, majd a keresztény egységtörekvések vatikáni „minisztere”, s aki az alapelőadást tartotta a bíborosok legutóbbi konzisztóriumán, így értékelte Ferenc pápának a II. vatikáni zsinat szellemében kibontakozó reformtörekvéseit február 14-én, Münchenben:

A pápa a döntéshozatal új kultúráját vezeti be a Vatikánban azzal, hogy teret enged a szabad vitának, és mások véleményét is kikéri a döntések előtt. Az új bíborosok kinevezésével most átállította a váltót, egyenes utat nyitva a jövőbeni konklávé felé. Az újonnan kreált bíborosok között vannak nagy lelkipásztori tapasztalattal rendelkező személyek is, akiket a nyitottság jellemez, nem pedig az, hogy „falakat emelnek”.

Ferenc pápa szolidaritásra buzdított

A háromnapos konzisztórium február 22-i napján Ferenc pápa tizenkilenc új bíborost kreált. A kilencvennyolc éves Loris Capovilla, XXIII. János pápa egykori titkára egészségi állapota miatt nem lehetett jelen az ünnepélyes szertartáson.

Boldog Meszlényi Zoltán emléknapja

Az esztergomi bazilikában március 1-jén, szombaton, 15 órakor ünnepi szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek Boldog Meszlényi Zoltán emléknapja alkalmából, akiről immár ötödik alkalommal emlékezik meg az egyház. A szentmisét követően 17 órakor első szombati ájtatosság lesz az esztergomi Szent Péter és Pál plébániatemplomban a főpásztor vezetésével.

MKPK Sajtószolgálat

A RISU ukrán sajtószolgálat február 21-én beszámolt arról, hogy két nappal korábban a kijevi Majdanon, a Függetlenség terén, egy sátorban ismét berendeztek egy görögkatolikus kápolnát, amely más felekezetű személyek számára is imahelyül szolgál. A sátor bejáratánál fakereszt áll.

A decemberben felállított előző kápolnasátort a Janukovics-féle fegyveres különítmények néhány nappal előbb felgyújtották.

A Szűzanya győri könnyező kegyképének búcsúja a hívők részére március 15–16-án, a papság részére március 17-én lesz a győri székesegyházban. Az ünnepi szentmisék és szertartások időpontjai a Győri egyházmegye honlapján olvashatók (www.gyor. egyhazmegye.hu).

GyS

A római kúria reformját előkészítő nyolctagú bíborosi tanács február 17–19-én folytatta Ferenc pápával a kongregációk és a pápai tanácsok munkájának és szervezetének áttekintését. Federico Lombardi szentszéki szóvivő tájékoztatása szerint a témát még nem tudták lezárni. Ezért a megbeszéléseket legközelebb április 28–30-án folytatják, majd július 1. és 4. között ismét összeülnek.