Szikora Réka

Fejezetek a házasságból

Szerző:

Ahogyan a vásznon látjuk

 

És boldogan éltek, míg meg nem haltak – így fejeződik be a legtöbb mese. Az élet ezzel szemben a boldogító igen után kínálja csak az igazán nagy kalandokat, és követeli nap mint nap az újabb igeneket és nemeket, döntéseket és vállalásokat – különben nem megy tovább a kapcsolat. Noha a házasság sokféleképp bejáratott intézmény (akadnak vonzó vagy taszító példái, tisztelői és ellenzői), és megszámlálhatatlan szakkönyv foglalkozik azzal, hogyan kellene „jól csinálni”, bizonyosan nem könnyű a megvalósítása. A filmvásznat azért szeretjük, mert akár Polanski-féle leplezetlenséggel, Clint Eastwood romantikájával vagy Antal Nimród feszített képsorai jelenítik meg férfi és nő együttélését, egy-egy kockában, villanásban, párbeszédben egészen magunkra ismerhetünk.

Boulevard Saint-Michel 37.

Szerző:

Boulevard Saint-Michelen minden más. Más a körút téli tompa fénye, mások az elsuhanó kerékpárosok. Az emberek békésen, andalogva sétálnak. Színesre festett, rézkilincses kapuk, félig zárt zsaluk, magas ablakok. Pékségek, cukrászdák, kávéházak. A Café Courcelles sarki teraszán takarókba burkolózva szürcsölik a párok a forró italokat.

Városi dalnok

Szerző:

Interjú Krulik Zoltánnal, a harmincéves Makám vezetőjével

 

Napének címmel jelent meg a Makám együttes három évtizedet felölelő lemeze. A bemutató koncerten decemberben a legújabb daloktól haladtak a kezdeti idők munkái és formációi felé. Zenei stílusok, előadóművészek jöttek-mentek az együttesben, de a vezető, a „frontember” állandó: Krulik Zoltán a zenekar alapítója, zeneszerzője, hangszerelője és a Robinzon Kruzo projektben az előadója is. Zenei munkásságában megjelenik a Kárpát-medence, a Balkán, az afrikai és indiai zene hatása, illetve a középiskolás korában elsajátított gregorián ének- és dallamvilág szeretete.

Szeretettel főzünk

Szerző:

A Boldogasszony Konyhája Kft.-ben, a Patrona Hungariae Iskolaközpontban jártunk

 

Farsangi fánk, pattogatott kukorica, Luca-napi pogácsa a belesütött idézettel – csak néhány a Boldogasszony Konyhája étlapján szereplő fogások közül. A közel ezerötszáz éhes gyerekszájat jóllakató intézmény követi az egyházi és a kalendáriumi ünnepeket, az évszakok nyersanyagkínálatát, s ételválasztékában figyelembe veszi a böjtöt, illetve a speciális étkezési igényeket is. A diákságot, az iskolanővérek közösségét és a külsős intézményeket egyaránt ellátó melegkonyha mindezek mellett ünnepi alkalmak, rendezvények étel- és italszolgálatát is végzi, a körözöttes kenyértől a füstölt kacsamellig terjedő kínálattal. A Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban, a Boldogasszony Konyhában jártunk, ahol a nehéz gazdasági időszakban sem hagytak fel a főzéssel, hanem épp ellenkezőleg, az „előre menekülést” választották: korszerűbbé és hatékonyabbá tették a működést, s az­óta több külső intézmény is innen hozatja az ebédet.

Biciklivel az új évbe

Szerző:

– Elindulunk Jankóval betlehemet nézni – szól a nő, és határozott mozdulattal feláll a kanapéról. Majd rögtön utána összeválogat egy adag fehér mosnivalót, mély sóhajok közt kiteregeti a dobban felejtett sötét ruhákat, berakja az asztalon hagyott tányérokat a mosogatógépbe, pár csepp vizet ad a kornyadozó virágoknak, és gyors ütemben visszahordja a gyerekszobába a szétszóródott játékokat. – Drágám, nem azt mondtad, hogy indultok? – kérdi csodálkozva a férfi.

Vadászkutya habitusban

Szerző:

Interjú Guba András piarista szerzetes pappal

 

„Amikor ismeretlen területre merészkedünk, az veszéllyel járhat, viszont nagy esély van arra, hogy valami új születik. A határok keresése, a nyitottság és a folyamatos tanulás mind meghatározói a piarista rendnek és a saját életemnek is” – mondja Guba András matematika–fizika szakos tanár, szerzetes. A piarista kispapok lelkivezetését és az oktatási intézmények pedagógiai igazgatását végző szerzetes pap többször merészkedett „határmezsgyékre”: belekóstolt a lovaglásba, a harcművészetbe, a tanyasi létbe és a mentálhigiéné tudományába is, melyeken keresztül megtapasztalta Isten útmutatását, az emberi hivatást és a közösség működését.

„Te harangozol az egész világnak”

Szerző:

Újévi beszélgetés Gombos Miklós aranykoszorús harangöntőmesterrel

 

 Hirdetgeti, hogy az évnek itt a fordulója. / Azért friss jó egészséget, bort, búzát és békességet / adjon Isten bőven az új esztendőben” – szól a rigmus. „Szilveszterkor, amikor mások petárdáznak, mi harangozunk”– mondja az ország egyetlen harangöntő mestere, az Őrbottyánban élő Gombos Miklós. A múlt év őszén, az Etele úti Boldog Meszlényi Zoltán-templom harangjainak elhelyezésekor fiával és munkatársaival együtt tette a dolgát. Határozottan, biztos kézzel. A harangszentelést pedig úgy tette emlékezetessé, hogy az eltartókötél végét rábízta a torony környékén összegyűlt gyerekekre…

Evangélium fokról fokra

Szerző:

Beszélgetés a hitre nevelésről Csáky-Pallavicini Zsófiával

 

A három király látogatását Mária néni egy piros kisszéken ülve mesélte el először a gyerekeknek. Mi, óvodások sokan ültünk a pici teremben, és csendben, figyelmesen hallgattuk az evangéliumot. A következő alkalomra lerajzoltuk és kivágtuk a szereplőket, majd Mária néni segítségével feltettük a figurákat a zöld táblára, és eljátszottuk, életre keltettük a történetet. Szülőként, pedagógusként, hittanárként csak a gyermeki fogékonyságra, az életkori adottságokra odafigyelve lehet átadni az evangélium üzenetét kicsiknek. Ennek mikéntjéről, az egyes életszakaszok sajátosságairól, Isten-kapcsolatunk alakulásáról beszélgettünk Csáky-Pallavicini Zsófia pszichológussal, három gyermek édesanyjával.