Szikora Réka

Az Úr keze formál

Szerző:

Tiszaújfalun, a Szent Benedek Leányai szerzetesközösségben jártunk

 

„Indulás előtt Pannonhalmára okvetlen elmegyek. Szeretném, ha az a kövekben élő lélek mélyen átjárná egész lényemet, így csodás erejével az Alföld futóhomokján is megkövesedett hitet teremthetnék” – írja 1922-ben tiszazugi missziójára készülve a celldömölki születésű rendalapító, Berecz Erzsébet Skolasztika. A „magyar Afrika” misszionálására tette fel az életét a Szent Benedek Leányai női bencés apostoli szerzetesrend alapító perjelnője. Isten kegyelmének, az ő karizmatikus egyéniségének, illetve maga és rendtársai fáradhatatlan szolgálatának köszönhetően ma is él szerzetesközösség Tiszaújfalun, a kéttornyú templom tövében fekvő földterületen.

Az Isten dicsérete

Szerző:

Vendégségben a Lakatos családnál – A Lakatos család egy társasház legfölső emeleti lakásában él, nem tágas, külvárosi kertes-családi otthonban. A lengőajtón belépve már megcsapja az ember orrát a gyümölcsös lepény illata, az előszobában megszámlálhatatlan pár cipő és kabát sorakozik. A barátságos lakás egyik szobájából ölben érkezik egy másfél éves forma, hálózsákba bújt kislány: ő Ágnes, a tizenharmadik gyermek. Csütörtök este van, azon ritka pillanatok egyike, amikor egy kivételével a család valamennyi tagja otthon van.

Ott van, ahol lennie kell

Szerző:

Interjú Toldy-Schedel Emil kardiológussal

 

„Egy-egy missziós út után kegyelmi időszak következik az életemben. Ilyenkor biztosan tudom, hogy hol a helyem a világban; támaszkodhatom a hitemre, és érzem, hogy amit csinálok, az jó, ott vagyok, ahol lennem kell” – mondja Toldy-Schedel Emil invazív kardiológus, a budapesti Szent Ferenc Kórház igazgatója, a négy magyarországi egyházi kórház szövetségének elnöke. Orvosként Járt Szudánban, Albániában, határon túli magyar területeken, épített újra egészségügyet a cunami sújtotta válságövezetben, vezetett menekülttábort Tiszaörsön. A missziós területek ellátásán túl a magyarországi egészségügyi állapotokról, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a hazai kórházi lelkigondozás megalakulásáról, illetve a jó orvos-beteg kapcsolat fontosságáról beszélgettünk. Amint mondja: szerencsés indulást kapott az élethez…

Finnország felé félúton

Szerző:

Gondolatok a Liza, a rókatündér című filmről

 

A deréktól lefelé haltestű, hosszú hajú, sellőszerű lények énekükkel csalogatják a vízbe a gyanútlan halászokat; a szépasszonyok, tündérek táncolnak, fürdenek, zeneszóval repülnek, olykor kocsin vagy lepedőn szállnak a levegőben – és mindeközben elragadják a férfiakat, eltérítve őket úti céljuktól, legyen az a szomszéd lakás vagy akár Finnország. Nos, ezek a női démonok – területtől függően – érkezhetnek róka képében is, megszállva az ember lányát, aki mit sem sejtve kicunecuki-állapotáról érthetetlen események kereszttüzében találja magát. Megesett ez a Japánba vágyódó Lizával is, az 1970-es évek Budapestjén. Ennek jártunk utána.

Szép és nagy a te országod

Szerző:

Beszélgetés Cser Krisztián operaénekessel

 

„Lásd ez az én birodalmam, / messze érő szép könyöklöm. / Ugye, hogy szép nagy, nagy ország?” – énekli Cser Krisztián A kékszakállú herceg várában. A fiatal művész éneke, karakterformálásai érzékenyek és kifejezők, nemcsak Bartók művében, egyik legkedvesebb szerepében, hanem Mozart, Wagner vagy Verdi világában is. Szegedi muzsikuscsaládba született (édesapja és nagyapja karmester, nagyanyja opera-énekesnő), kezdetben mégis inkább a számok világa, a matematika vonzotta jobban. És bár a zenei alapismereteket elsajátította, a szegedi piarista gimnáziumi érettségi után a Tisza-parti város egyetemén szerzett fizikusi diplomát, majd doktori tanulmányokat folytatott a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetében. A szegedi zeneművészeti főiskolai kar magánének szakán tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaszakán végzett. Énektanára Marton Éva, színpadi tanára Kovalik Balázs volt.

Versenyszféra a lakásban

Szerző:

Kerekasztal-beszélgetés az otthon végzett munkáról

 

Zenének, víznek, szerelemnek – sőt a láthatatlan munkának is van ma már napja (április első keddje). Életünk számos vélt vagy valóban fontos jelenségével világnapok, intézmények, kampányok keretében foglalkozunk, mivel úgy gondoljuk, hogy reflektorfénybe kerülve talán szélesebb körben is elfogadottabbá, támogatottabbá válik. Az idei házasság hetéhez kötődően Családbarát szemlélet, munka-magánélet egyensúly címmel rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Az otthon végzett, láthatatlan munkáról tartottak kerekasztal-beszélgetést Benkő Ágota vezetésével és Márialigetiné Makhult Katalin, Gál Magdolna, illetve Szőnyi Szilárd részvételével.

Ne nemet mondj!

Szerző:

„A házasság hete Angliából indult kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság fontosságára kívánja ráirányítani a figyelmet. A rendezvényeken nyíltan beszélnek a házasság mindennapi valóságáról, örömeiről és feszültségeiről, és igyekeznek bölcs és gyakorlati tanácsokkal ellátni a házasokat, a házasulandókat, valamint a teljes helyreállás reményét ébren tartani azokban, akiknek a kapcsolata válságban van, illetve valamilyen ok miatt megszakadt” – írja a hazassaghete.hu, a kezdeményezés hazai internetes oldala.

Akit otthon francia krémessel várnak

Szerző:

Beszélgetés a hűségről Mihalec Gábor párterapeutával

 

„Amikor összeházasodunk valakivel, rábízzuk magunkat, és vállaljuk, hogy az életünk hátralevő részét az ő közelében fogjuk élni. A hűség azért nagyon fontos erény, mert nagymértékben segíti a »mi-identitás« kialakulását és fenn­maradását” – mondja Mihalec Gábor pár- és családterapeuta, akit arról kérdeztünk, hogy mit jelent hűségben, illetve hűtlenségben élni, és hogyan valósítható meg a terapeuta szavaival élhető „megcsalásbiztos házasság”.