Szenci-Kovács Emese

Száztíz éve született, és idén éppen harminc esztendeje hunyt el a XX. századi református magyar egyházzene kimagasló alakja, Gárdonyi Zoltán, aki 1941-től 1967-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzoraként fejtett ki szerteágazó tevékenységet. Orgonaművei és bibliai szövegű kórusművei egyedülálló értéket képviselnek a XX. századi európai egyházzenében. S Fia, Gárdonyi Zsolt zeneszerzőként, világszerte koncertező orgonaművészként és zeneelméleti munkássága által vált ismertté itthon és külföldön egyaránt. A Kecskeméti Református Egyházközség által szervezett hatrészes Gárdonyi-koncertsorozat márciusi eseményére érkezett haza feleségével. Vele beszélgettem szülővárosában, Budapesten az apáról fiúra szálló zeneszeretetről, az egyházzene és a hit kapcsolatáról, illetve a művészi zene missziós hatásáról.

Kezdődik az Ars Sacra Fesztivál

Hetedik alkalommal kerül sor az őszi Ars Sacra Fesztiválra. A 2007- es budapesti városmisszió gyümölcseként indult e kilencnapos programsorozat, amelynek keretében a nagy budapesti múzeumoktól a vidéki gyűjteményekig, a kis falusi kápolnáktól a Szent István-bazilikáig számos helyszínen több száz program várja az érdeklődőket: képző- és iparművészeti kiállítások, koncertek, színházi és irodalmi előadások, tárlatvezetések, tematikus séták, gyerekprogramok.

A fesztivál első estéjén, szeptember 14-én, a Templomok Éjszakáján közel száz templom nyitja ki kapuit. Sok vidéki templom mellett Budapesten is színes programmal, koncertekkel, templomtúrával, irodalmi estekkel, előadásokkal várja az érdeklődőket többek között a budai református gyülekezet, a Mátyástemplom, az alsó-vízivárosi plébánia, a kőbányai evangélikus templom, a Regnum Marianum plébánia és sok más fővárosi templom. Külön érdekesség, hogy a kezdeményezéshez már második éve csatlakozik a stuttgarti magyar közösség és több határon túli magyar templom is.

Amerikai-angol történelmi kalandfilm (2000)

Fel­eme­lő és meg­rá­zó csa­ta­je­le­ne­tek, iz­gal­mas üt­kö­ze­tek, ke­gyet­len­ség, bos­­szú­vágy és el­szánt­ság; re­mek jel­me­zek, tö­ké­le­tes lát­vány­vi­lág és Hans Zimmer zse­ni­á­lis alá­fes­tő ze­né­je vár ránk az öt Os­car-díj­jal — töb­bek kö­zött a leg­jobb film­nek já­ró szob­rocs­ká­val — ju­tal­ma­zott film­ben.

El­ső elő­dön­tő (2013)

Egy hó­na­pon ke­resz­tül szom­bat es­tén­ként a ma­gyar kön­­nyű­ze­néé lesz a fő­sze­rep az M1 és a Du­na World mű­so­rán. Az Eu­ro­ví­zi­ós Dal­fesz­ti­vál ma­gyar­or­szá­gi elő­vá­lo­ga­tó­ját má­so­dik al­ka­lom­mal meg­ren­de­ző MTV-n hat adás so­rán dől majd el, me­lyik dal kép­vi­se­li ha­zán­kat a má­ju­si nem­zet­kö­zi dön­tő­ben, Mal­mő­ben. A há­rom elő­dön­tő so­rán tíz-tíz dalt hall­ha­tunk majd, amit két kö­zép­dön­tő kö­vet, hogy vé­gül a dön­tő­ben a né­zők sza­vaz­zák meg, hogy a szak­mai zsű­ri ál­tal leg­jobb­nak ítélt négy dal kö­zül me­lyik jus­son a nem­zet­kö­zi dön­tő­be. A Dal zsű­ri­jét idén Rú­zsa Mag­di, Rakonczai Vik­tor, Walkó Csa­ba (Compact Disco), Rákay Philip, va­la­mint Csi­szár Je­nő al­kot­ja. Az elő­dön­tők so­rán fel­lép töb­bek kö­zött Gás­pár La­ci, Baricz Ger­gő, Ke­resz­tes Il­di­kó, a United, Radics Gigi, Janicsák Veca, Po­lyák Lil­la, Pus­kás Pe­ti és Vas­tag Ta­más.

Francia filmdráma (2008)

Men­­nyi­re em­lék­szünk még kö­zép­is­ko­lai osz­tály­ter­münk­re, ta­ná­ra­ink­ra, osz­tály­tár­sa­ink­ra? Ho­gyan él­tük meg ta­ná­ra­ink szi­go­rát, és ho­gyan tud­tunk vi­szo­nyul­ni fi­a­ta­labb, li­be­rá­lis ta­ná­ra­ink­hoz? Mi­lyen esz­kö­zei, jo­gai van­nak egy ta­nár­nak a di­ák­ja­i­val szem­ben? Hol van­nak a fe­gyel­me­zés ha­tá­rai, és va­jon lé­te­zik-e jó és rossz ta­nu­ló? Az osz­tály cí­mű film sok is­ko­lai él­ményt idéz­het fel ben­nünk, de va­jon fel­nőtt fej­jel is ugyan­úgy vá­la­szo­lunk ezek­re a kér­dé­sek­re?

Ame­ri­kai film­drá­ma (2008)

Ré­gen lát­tam en­­nyi­re szo­mo­rú, már-már ki­áb­rán­dí­tó­an va­ló­sá­gos, ro­man­ti­kus drá­mát, mint James Gray film­je. Leonard (Joaquin Phoenix) egy szür­ke vá­ros (va­ló­já­ban New York) lát­szó­lag szür­ke la­kó­ja. Har­min­cas évei kö­ze­pén jár­va még szü­le­i­vel él, és az ő cé­gük­nél dol­go­zik. Még nem dol­goz­ta fel sze­rel­mi csa­ló­dá­sát, ami­kor két gyö­nyö­rű nőt so­dor mel­lé az élet.

Ma­gyar víg­já­ték (1979)

Reg­ős Ben­de­gúz (Ol­vasz­tó Im­re) tíz év kö­rü­li, szó­ki­mon­dó, élet­re­va­ló, eszes fiú, iga­zi kó­pé, aki édes­any­já­val él­de­gél, és sza­bad­ide­jé­ben csíny­te­vé­se­i­vel ker­ge­ti őrü­let­be fa­lu­ja la­kó­it. Vi­dám hét­köz­nap­ja­i­ból ránt­ja ki a ló­ku­pec (Haumann Pé­ter), aki any­ja (Mol­nár Pi­ros­ka) ké­ré­sé­re el­vi­szi a fi­út te­hén­pász­tor­nak Sza­bó bak­ter (Koltai Ró­bert) há­zá­hoz.