Székely János

A Biblia üzenete

Az ószövetségi nép körében főként a babiloni fogság alatt és az után erősödött meg a tiszta és tisztátalan dolgok közötti különbségtétel tudata és fontossága. Ebben az időben a zsidóság diaszpórában élt a pogányok között, és az a veszély fenyegette, hogy feloldódik, elvész ebben a pogány tengerben. Egy kisebbségi csoport igen gyakran úgy tekint a többségre, mint ragályos betegségre, mint a nemzettestet veszélyeztető kórra, mint tisztátalanságra, amelytől távol kell maradnia. Így alakult ki a zsidóság körében is az a tudat, hogy a pogány étele tisztátalan, a háza tisztátalan, oda be sem szabad lépni, leginkább pedig nem szabad a pogánnyal összeházasodni.

A Biblia üzenete

Mennyire aktuális ez az evangélium! A tanítványoknak annyi a teendőjük, olyan sokan tolonganak reggeltől estig Krisztus körül, hogy még evésre sem marad idejük. Jézus pedig elviszi őket egy magányos helyre, egyedül.

Sokszor a mi életünk is egyetlen óriási rohanás. Hányszor nem is vagyunk ott igazán, ahol épp tartózkodunk, mert gondolataink már másutt járnak, már a holnap miatt aggódunk. A legtöbbször a felszínen maradunk, mert ahhoz is idő kellene, hogy leereszkedjünk a mélybe, és elgondolkodjunk: Ki vagyok? Merre tart az életem?

A Biblia üzenete

A katolikus egyház Krisztus óta hűségesen őrzi az Eucharisztia titkát. Krisztus mondta: „Az én testem valóban étel. Aki eszi az én testemet (szó szerint: »rágja az én húsomat «) és issza az én véremet, annak örök élete van” (Jn 6,55–56). És szintén ő mondta az utolsó vacsorán: „Vegyétek, ez az én Testem” (Mk 14,22).
Az ősegyház életének kezdettől fogva központi eseménye az Eucharisztia ünneplése (ApCsel 2,42). Szent Pál figyelmeztet arra, nehogy valaki méltatlanul vegye magához az Eucharisztia kenyerét, mert az az Úr teste ellen vét (1Kor 11,27). Legelső ősegyházi írásaink megemlékeznek arról, hogy az Eucharisztia „lelki eledel”, ezért: „Aki szent, jöjjön, aki nem, az térjen meg!” (Didakhé 10,6)

A Biblia üzenete

Az egyházi év nagy ünnepei, karácsony, húsvét és pünkösd után most egy külön ünnepet szentelünk magának az Istennek. Istennek, aki testet öltött, az életét adta nekünk és értünk (Jn 3,16), aki a Lelkét árasztja belénk. Isten titkát, belső életét, szívét ünnepeljük, amelyből az üdvösség nagy eseményei fakadtak, amely ott rejtőzik a teremtés, a megváltás és a beteljesedés eseményei mögött. Istent magát ünnepeljük.

A Biblia üzenete

A Közel-Keleten a pásztor szerepe talán még alapvetőbb a nyáj életében, mint másutt. Kevés a csapadék és a zöld terület, s a száraz hónapokban nagyon nehéz biztosítani egy nagyobb nyáj túlélését. Ezért a pásztor mindig a nyáj előtt halad, fel-felmegy a dombtetőkre, megnézi, merre talál zöld legelőt, ki nem száradt patakot. Emellett védi a nyájat a ragadozóktól.

A Biblia üzenete

Az evangéliumok egyik legszebb mondata hangzik el ezen a vasárnapon: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Az evangélium eredeti görög szövegében e mondat jelentése kissé eltérő. A kötőszavak nem illenek össze, és ha szó szerint fordítanánk, akkor ezt kellene írnunk: „Úgy szerette Isten a világot, és mégis, még egyszülött Fiát is odaadta érte.” Mintha az evangélista töprengene azon, miként történhetett, hogy Isten a Fiát adta oda értünk, hogy Isten meghalt értünk.

A Biblia üzenete

Krisztusnak óriási „sikere” volt Kafarnaumban. Másnap már az egész város ott tolongott a ház előtt, ahol megszállt. Mindenki az új prófétát és csodatevőt kereste. Ha ott marad, áradtak volna hozzá az emberek, talán még ajándékokat is visznek. Elégedett lehetett volna.