Szalontai Anikó

Még ki sem lépve az iskolapadból, 2004-ben lettem az Új Ember munkatársa. Az újságírás mellett idővel a lap-, könyv-, illetve a honlapszerkesztésbe is bekapcsolódtam. Hivatásom egyik legnagyszerűbb része, hogy állandó fejlődést kíván, és magánemberként is sokat tanulok a munkám révén. A szó – az újságírás alapanyaga – nehezen formálható nyersanyag. Ugyanakkor kapcsolat az Igével, akit az Új Ember az alapítása óta közvetíteni szeretne. Bekapcsolódni e küldetésbe kihívást jelentő, ugyanakkor megtisztelő feladat.

Az otthon melege – tegnap és ma

Szerző:

Van még jó hírünk

Ahogyan hűvösödik az idő, mindinkább vágyunk az otthon melege után, a puha takarók és vastag szőnyegek védelmébe. Talán néhányunknak, akik szeretünk saját készítésű ajándékokat adni, már az ünnepi ötletek gyűjtögetéséhez is kedvet adnak a hosszabbodó hideg esték. A Néprajzi Múzeum Nők, szőnyegek, háziipar című kiállításán XIX. századi, eredeti paraszti műtárgyakból nyerhetnek inspirációt kézműves-tevékenységükhöz a természetes anyagok, illetve a szövés iránt érdeklődők. A tárlat nyitva tartását a közelmúltban meghosszabbították, így január 30-áig látogatható, és megjelent az anyagát bemutató igényes katalógus is.

Védett védvonal

Szerző:

Vannak olyan történelmi építmények, amelyeket nem lehet teljesen rekonstruálni, ugyanakkor mégis fontos feladat volna a megőrzésük, hiszen egyedülálló emlékeink. Ilyen a IV. század folyamán kiépített Csörszárok is, amelyet szeptember közepén kiemelten védetté nyilvánítottak, s ezzel hivatalosan is elismerték: „A lelőhely kivételes tudományos jelentőséggel bír, és nemzetközi, illetve országos szempontból is kiemelkedően fontos.”

A Csörsz-árok a Dunakanyar vidékétől indul, és végighalad az Alföld északi részén kelet felé, majd délre fordul, és az Al-Dunáig húzódik.

Avilai Teréz október 15.

Szerző:

A hét szentje

Egyházunk legnagyobb szentjeinek egyike: egyháztanító, misztikus, rendalapító, Európa védőszentje. Ám ahogyan ez lenni szokott a hozzá hasonlóan kiemelkedő lelki embereknél, élete tulajdonképpen átlagosan kezdődött. De talán éppen ezért tudott olyan világosan érthető utat mutatni kortársainak és a következő évszázadok embereinek is Isten felé.

Európa legjobb villamosvezetői

Szerző:

Van még jó hírünk

Németországot nevezik a modern villamosközlekedés szülőhazájának, hiszen 1879- ben, egy berlini kiállításon mutatták be az első olyan villanyhajtású vasutat, amely az áramot nem beszerelt akkumulátorból szerezte, hanem áramszedő segítségével, vezetékből nyerte.

XXIII. János pápa október 11.

Szerző:

A hét szentje

„Sokszor hallani elszomorító hangokat, azokét, (…) akik a modern időkben csak hanyatlást látnak. Egyre csak azt ismétlik, hogy a mi korunk a múlttal összevetve tartósan romlásba süllyedt. Mintha semmit sem tanultak volna a történelemből, amely az élet tanítómestere. S mintha a régi zsinatok korában minden a keresztény tanítás, a keresztény élet és a hit szabadságának diadalával ment volna végbe. De nekünk más a véleményünk, mint a romlás ezen prófétáinak, akik mindig balsorsot látnak előre, mintha a világ pusztulása állna küszöbön.

Szent Jeromos szeptember 30.

Szerző:

Minden magyar nyelvű életrajza megemlíti, hogy Sophronius Eusebius Hieronymus, azaz Szent Jeromos Stridon városban született, amely Dalmácia és Pannónia határán fekszik, Csáktornyától csupán tizenhét kilométerre – így talán kicsit magunkénak is érezhetjük őt. A legjobb nevelést kapta, már fiatalon Rómában tanulta a retorikát és a filozófiát. Valamint az életet, hiszen a világ akkori központjában bőven volt alkalma a könyvek tanulmányozása mellett a jómódú ifjak „hagyományos kicsapongásaira” is.

De Paul (Páli) Vince Szeptember 27.

Szerző:

A hét szentje

Páli Szent Vincének igazán regénybe illő élete volt: szegény parasztfiúból Ausztriai Anna királyné (pontosabban akkor már Franciaország régense) tanácsadója lett. Szülei kívánták, hogy pap legyen, bár családjának nem volt pénze a taníttatására, így igencsak eladósodott, mire felszentelték. Miután hiába pályázott egy plébániára, két évre nyoma veszett. Saját elmondása szerint török kalózok eladták rabszolgának, de ezt semmilyen történelmi bizonyíték nem erősíti meg. Néhány év múltán rendeződtek anyagi gondjai, bár meglehetősen nyughatatlan pályát futott be: IV. Henrik király első felesége, Valois Margit házi káplánja, majd Clichy plébánosa, később házitanító Gondi grófnál, s ismét plébános Chatillon-les-Dombes-ban.