A feledés lehetősége?
Egy alkotmánybírósági határozat margójára
A fővárosban utazva láttam már SS-jelvényt tarkóra tetoválva, sarló- kalapácsot pólóra vasalva, nyilaskeresztet, illetve ötágú vörös csillagot is hátizsákra varrva. Mindez az elmúlt néhány évben átlagos hétköznapokon történt, valamennyi jelképet húszas-harmincas éveikben járó emberek viselték magukon. Olyanok, akik saját bőrükön nem tapasztalhatták meg az e szimbólumokat használó rendszerek, ideológiák okozta testi-lelki nyomort és szenvedést. Mindez több volt részükről a lázadó ifjúság polgárpukkasztásánál – nem azért aggattak magukra önkényuralmi jelképeket, mert így szembemehetnek a „begyöpösödött szülőkkel” vagy a „nagy testvéri” államhatalommal, amely tiltja ezek használatát. A világnézetüket nyilvánították ki.