Walter Brandmüller, a Történettudományok Pápai Bizottságának elnöke interjút adott a Die Welt című német lapnak Galileo Galilei (1564-1642) csillagász egyházi peréről. Brandmüller Galilei egyházi elítélését „jól megalapozottnak” tartja.
Megjelent XVI. Benedek pápa harmadik enciklikája – Július 7-én délben sajtókonferencia keretében mutatták be XVI. Benedek pápa Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű szociális enciklikáját.
Az európai püspökkari titkárok 37. értekezlete – A pap élete és küldetése, valamint az egyház szociális tanítása – e kettős témával foglalkoztak július 9-től 13-ig az európai püspöki konferenciák titkárai az ukrajnai Brjuhovicsiben. Magyarországot Mohos Gábor, az MKPK titkára képviselte.
Óriási várakozás előzte meg a július 10-ei találkozást, amikor is Barack Obama amerikai elnököt fogadta XVI. Benedek pápa a Vatikánban. Az Amerikai Egyesült Államok elnökének látogatására a G8-csoport olaszországi, L’Aquilai csúcstalálkozója adott alkalmat.
„Lelki újrakezdés és nemzeti egység – Az ’56-os mártírok június 16-i ünnepélyes újratemetése világos jele volt a rendszerváltozás közeledtének, de aki átélte azokat a hónapokat, nemcsak a remény érzésére emlékszik, de arra is, sok emberben fenyegető emlékként jelentkezett 1956. november 4-e is.
A Szent Pál-év régészeti szenzációja – A római Falakon kívüli Szent Pál-bazilika alatt már korábban feltárt kőkoporsó régészeti vizsgálatai megerősíteni látszanak a kétezer éves keresztény hagyományt, hogy Pál apostol sírját rejti a bazilika.
Az esztergomi zsinat tizenöt éve – „Hazánkat a vallásellenes korszak után missziós területnek tekinthetjük” – állapította meg Paskai László bíboros 1994. július 3-án, az esztergomi zsinat nyitó szentmiséjén. Ez lényegében ugyanazt jelenti, ami II. János Pál pápaságának vezérgondolata volt: az újraevangelizálás programját. A nagy pápa ezért is szorgalmazta – különösen a kommunista diktatúrától megszabadult egyházakban – az egyházmegyei zsinatok megtartását.
A XVI. századi reformáció (hitújítás) a német Luther után második nagy alakjának, a francia Jean Calvinnak eredeti neve Cauvin vagy Caulvin volt. Ő indította el a nálunk reformátusnak nevezett keresztény irányzatot. „Egyik lábával még a középkorban, a másikkal már a modern újkorban állt” – mondta róla Klaas Huizing teológus. Kálvin ötszáz évvel ezelőtt, 1509. július 10-én született a franciaországi Noyonban.
