Az Avvenire című olasz katolikus napilap július 11-ei vezércikkében rendkívül szívélyesnek és tartalmilag gazdagnak nevezte a mintegy negyven percig tartó látogatást. A megbeszélés semmiképp nem mondható formálisnak vagy tájékozódó jellegűnek. Az amerikai elnökök korábbi látogatásai inkább geopolitikai színezetűek voltak, míg ezúttal morális kérdések – mint az élet védelme és a lelkiismereti fenntartás – fontos szerepet kaptak.
Obama a kézfogás alkalmával így köszöntötte a Szentatyát: „Nagy megtiszteltetés ez nekem. Nagyon köszönöm!” A hivatalos szentszéki közlemény szerint a pápai kihallgatást megelőzően az elnök találkozott Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral és Dominique Mamberti érsekkel, az államokkal való kapcsolatok titkárával. A szívélyes légkörben lezajlott megbeszélés során főként azokat a témákat érintették, amelyek nagy kihívást jelentenek minden nemzet jövője és minden nép igazi fejlődése számára, azaz az élet védelme és a lelkiismereti ellenvetéshez való jog. Említést tettek még az emigráció és ezzel kapcsolatban főként a családegyesítés szempontjairól.
A pápa és az amerikai elnök megbeszélésének központi magvát a nagy nemzetközi politikai témák alkották a G8-országok csúcstalálkozójának eredményei tükrében. Mérlegelték a közel-keleti béke távlatait, amely kérdésben közel állnak az álláspontok, továbbá a régió helyzetével kapcsolatos más témákat. Áttekintették továbbá a legfontosabb időszerű kérdéseket, köztük a kultúrák és a vallások közötti párbeszéd, a globális szintű gazdasági-pénzügyi válság és annak etikai vetülete, az élelmezési biztonság, főként Afrika, valamint Latin-Amerika fejlődéséhez nyújtott segítség és a kábítószer-kereskedelem problémája. Végül hangsúlyozták a toleranciára nevelés fontosságát minden országban. P. Federico Lombardi jezsuita, a Szentszék sajtóirodájának igazgatója így mondta el benyomásait a találkozóról: Rendkívül szívélyes volt a megbeszélés légköre, és mindkét fél örömének adott hangot, hogy személyesen is megismerkedtek, hogy lehetőségük nyílt a párbeszédre, egymás kölcsönös meghallgatására. Az ilyen találkozás mindig nagy lépést jelent előre a személyek kapcsolatában, ez esetben pedig olyan személyekről van szó, akik nagy tekintéllyel rendelkeznek és alapvető szerepet játszanak az emberiség történelmében. Ilyen alkalmakkor az ajándék-cserének is fontos üzenete van. A pápa most megjelent Caritas in veritate kezdetű új enciklikáját és a Dignitas personae szentszéki dokumentumot ajándékozta Obama elnöknek. (Az utóbbi a Hittani Kongregáció 2008. december 12-én megjelent dokumentuma a katolikus álláspontról a bioetikai kérdésekben.) Obama pedig Szent John Neumann (1811-1860) philadelphiai püspök stóláját ajándékozta a pápának. A pápa enciklikája felhívás arra, hogy újragondoljuk az emberiség igazi fejlődésére vonatkozó kulturális tervet. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy Amerikában ma nagy vita zajlik az életvédelem értékéről, ám ebben a kérdésben lényeges eltérések vannak az egyház álláspontja és Obama elnök politikája között. Ezért is igen jelentőségteljes, hogy a pápa éppen azt a szentszéki dokumentumot (Dignitas personae – a személy méltósága) ajándékozta az amerikai elnöknek, amely az élet etikájáról a legújabb, legteljesebb és legelmélyültebb katolikus tanítást tartalmazza. A pápa nyíltan javaslatokkal állt elő, amelyre az elnök tisztelettel válaszolt. Természetesen az majd később derül ki, hogy ezek az ígéretek milyen mértékben válnak valósággá.
Az elnök megismételte azt, amit már korábban is mondott: vagyis, hogy kormánya törekszik az abortuszok számának csökkentésére. Az egyház erkölcsi tanítása szempontjából ez nem a maximum, ám tekintettel a művi vetélések rendkívül súlyos valóságára, mindenképpen értékelendő elkötelezettségről van szó. Kétségtelenül fontos az is, hogy az amerikai elnök mindezt megismételte a pápa előtt, azt követően, hogy a Szentatya kifejezte az egyház aggodalmát az emberi élet kérdéseivel kapcsolatban. Az amerikai elnök vatikáni látogatása végeredményben feltétlenül pozitív volt – mondta P. Lombardi. – Ezt vártuk és ezt reméltük, vagyis azt, hogy megszülessék az akarat az emberiség nagy problémáival kapcsolatos felelős párbeszéd megkezdésére. Obama elnök látogatása során tanúságot tett arról, hogy olyan egyéniséggel és olyan kreatív erővel rendelkezik, amely képes reménységet ébreszteni, egyetértést teremteni az előttünk álló hatalmas problémák új megoldásainak kereséséhez. Obama a tizenkettedik amerikai elnök, aki a Vatikánban járt. Az első 1919-ben Woodrow Wilson volt. Az amerikai elnök néhány nappal korábban, július 7-én Moszkvában felkereste I. Kirill moszkvai ortodox pátriárkát. Az amerikai elnök az orosz ortodox egyház fontos társadalmi szerepét hangsúlyozta, és méltatta Kirill pátriárka ökumenikus törekvéseit.
